A gyulafehérvári bíróság visszavonatja a Verespataki Önkormányzat minden olyan képviselőtestületi határozatát, amely a település teljes bel- és külterületének ipari övezetté nyílvánítását engedélyezi, ezzel évekre ellehetetlenítve az aranybánya működését.
Az Alburnus Maior (magyarul: nagy szélhajtó küsz, közkedvelt becenevén: sneci, valójában Verespatak település római kori neve) civil egyesület még 2002-ben indított pert a településrendezési terv semmisé nyílvánításáért, közvetlen azután, hogy azt a kanadai-román tulajdonú bányavállalat, a Rosia Montana Gold Corporation jóvágyatta a megyei tanáccsal.
Egy évtized újabb nehézfém és cián nélkül a Tiszán
Noha az ítélet megfellebbezhetetlen, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a verespataki nemesfém-bányászat örökre a múlté, azt azonban igen, hogy a ciánozó aranymosóbrigádnak újra kell kezdenie a teljes engedélyezési eljárást, amely legalább tíz évet vesz igénybe.
