HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

  • Don Pármezán: @gringo: A fokgazdálkodás jó dolog volt, mert az is csak volt már, múlt időben. Minket, kisszersz... (2019.07.21. 20:44) Sumák hálózás árvízkor
  • Mária Kosztolányi: Bóni-fok, Bóni Antalról kapta a nevét, ha többet szeretnél tudni róla szívesen mesélek. A Bóni gró... (2019.03.21. 00:49) Bóni gróf varsát húz a faszára.
  • csiró géza: @nyubocs: Türelme nem volt hiábavaló. (2019.03.09. 12:53) Cifrafosat a vajhal
  • Vélemény Pista: ? (2019.02.24. 11:45) Lota lota to Kerka
  • WildBear: @Girhes Joe: Látom, erre 9 év alatt nem jött válasz, pedig engem is érdekelt volna.. (2018.02.17. 17:00) Tiltott módszerek III.

Linkblog

A klasszikus Placebo, vagy mégsem? Tabuk nélkül a lótetűről

2008.01.28. 03:20 Yozuri Béla

A lótetű, mint harcsacsali témában a neves pártatlan, Bolgár György: Beszéljük Meg! című betelefonálós rádióműsorának kívánt emléket állitani ezen írás. Fontos volt, hogy a szerző eleve a placebo csalik, például hangyatojás, karate ütéssel odvas fűzfából kiugrasztott cincérlárva, techno izék minden méretben, ízvilágban és állagban rendkívül szerteágazó sorába helyezze a lótetűt, szigorúan az elfogulatlanság elvei által vezérelve.  Bevallom, nemhogy értelmes méretű harcsát, - és itt maradjunk a horgász méret korlátozásnál, (50cm), de semmilyet sem fogtam még vele. Pedig a Nagyszülőknél a Felső Tiszán, ahol a lelőhely is adott volt (a ganédomb széle), Dr. Székely Ádám általános harcsahorgász ikon szakirodalmán nevelkedve sokszor gyűjtöttem, és próbáltam ki a nagy folyón. Harcsára mindig eredménytelen voltam.

 

 

A legnagyobb kannibál a szökdelő tücsökfélék családjában

Nézzük, mit mond a szakirodalom a lótetű (Gryllotalpa  vulgaris) harcsacsaliként való felhasználhatóságáról.

A legutóbbi századforduló egyik emblematikus  horgászszakirója, Gyulai Ferenc eképp foglalja össze enciklopédikus cikkében a lótetűről való ismereteinket (fájóan rövid idézetek tudom, elnézést érte):

 Megjelent: Sporth 2000 Szept 28-29 oldal;
Lótetű (lótücsök)
Miért van, hogy a lótetű minden más csaléteknél fogósabb harcsára. Mit
érdemes tudni a horgásznak erről a tekintélyes méretű rovarnak az
életmódjáról. Mikor, hol és hogyan használjuk, bánjunk vele. Hozzájutunk-e a
bolti forgalomban, avagy saját kezűleg kell begyűjteni.

.....

Székely Ádám doktor, aki mértékadó forrásnak tekinthető harcsahorgászat
ügyben azt írja, hogy a lótetű elsősorban a letisztult folyóvizekben (Duna,
Tisza) eredményes csalétek. Főként a kuttyogató horgászathoz ajánlja. Ő a
drilling két ágára tűz egy - egy lóbogarat, mások az egyágú horogra
ajánlják.

.....

Említett Székely úr többszáz, tán ezer harcsa kézrekerítője a következő
vizeket ajánlja harcsázáshoz; Ráckevei Duna, Duna, Tisza, Faddi holtág,
Pécsi tó, Balaton (Tihanyi kút, Fonyódi árok), Rába, Körösök, Szűcsi tó,
vajai Őstó, Bodrog, Deseda. A magam részéről, habár igazán nem vagyok valami
nagy harcsás, erősíteni tudom jelenlétüket a következő vizeken. Ráckevei
Duna, Duna (Benta torkolat), Balcsi (Tihany), Tisza tó (Poroszló), igaz
utóbbi helyen késő ősszel és billenő kanállal fogtam egy húszas körülit.
Szerintem a Ráckevei Dunaág a legmegfelelőbb terület a harcsatrófeára
áhítozónak. Ott kapitális példányok nincsenek ugyan, nagyritkán fognak fél
mázsa körülit, de kisebbek gyakorta, jó eséllyel horogra keríthetőek.
A külföldi horgászhelyek közül elsősorban a Duna delta, és az olaszországi
Pó reményt keltő harcsás helyek.

Dr. Székelyt is bevonva, a két szakíró ikon együttes erővel, jobb területi lefedettséget ért el, mint a három Mobilszolgáltató HSDPA-ban együtt. Sőt Gyulai Feri bátyánk, a Lamer, még kitekintett az EU-ba is. Az irodalmárok műveit áthatja Herman Ottó szelleme, akinek alapműve, A Magyar Halászat Könyve elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár sorozat tagjaként a Neten is. (Valójában ezért a linkért íródott a cikk, ajánlom figyelmükbe) 

http://mek.niif.hu/03100/03104/html/

A szerző mindamellett, hogy igen érdekes véleményt formál a napjainkban is ható etnikai jelenségekről, a lótetűt igen előkelő helyen kezeli a horgászcsalik körében. Idézet a fent nevezett művéből... 

....tehát ezt kell utánozni, hogy a halat az egész horog befalására ingerelhessük, anélkül, hogy a csalit vesztegetnők.

Mindezekre támaszkodva, valóban joggal lehet mondani, hogy a kosztos horgászat nemes mestersége a magyar halászság kezén nagy tökéletességre jutott; minden bizonynyal ritkítja párját s teljes mértékben megérdemli a kutató figyelmét.

A magyarság jobbadán a tavaszi, nyári és kora őszi hónapokat használja fel a kosztoshoroggal való horgászatra.

A csali tekintetében pedig a következők járják:

1. Giliszta - Lumbricus.
2. Lótetű - Gryllotalpa.
3. Szöcske - Stenobothrus és Truxalis.
4. Lópiócza - Haemopis.
5. Béka - Rana temporaria.
6. Harcsaféreg - Palingenia- és Libellula-álczák.
7. Kecskebéka - Rana esculenta.
8. Apró hal - leginkább küsz, továbbá ponty és kárász-ivadék.
9. Túró és sajt.
10. Árpatészta.
11. Vedlő rák lába, farka.

Ezeken kívül használja a leírt mesterséges csalikat is....

A rövid történelmi áttekintő után nézzük, mit tart a mai kor horgásza a lótetüről. Szerencsére rendelkezésünkre állt Magyarország bármilyen horgászvonatkozású témájában legmérvadóbb fórumának néhány Duna, Tisza vidékén tevékenykedő tagja:

Duna, Győr környéke:

"Igen, fenekezőre jöttek anno. Akkor még nem ütötte avizet senki az ismerőseim közül. Ma viszont ott is használjuk, néha 3-4 bogár is kerül a nem kicsi horogra. Ha sikerül hozzájutni. De egyre nehezebb. Egyszerübb a bolti nadály, pióca vagy élőhal."

Tisza és mellékfolyói, Szeged

"A lótetű - tapasztalataim szerint - az egyik legjobb csali. Vizenként teljesen más lehet az eredményessége. Pl. a Pón nem jött be, a Tiszán és a Maroson viszont nyáron verhetetlen. Én a legnagyobb hazai harcsám is nadály-lótetű szendviccsel fogtam, a Maros mellett laktam 4 évig, ott meg sem közelítette más csali."

Középtisza, Szolnok és környéke

"Aha! Fogtam. Tenyleg fogós Kuttyogatva. Negyed óra alatt 2 darabot. Egy 3 és egy 4 kilósat, úgyhogy ez nem kamu csali. 2-3 éve lehetett."

"Kevésszer használtam, eddig egy 7 és egy 4 kilósat fogtam vele. Csak egy kocaharcsázó vagyok, szerintem célzottan harcsázni életemben nem voltam tízszer. Ezért nem tudom rámondani, hogy jobb vagy rosszabb, mint a többi."

Tisza és Bodrog, Tokaj környéke

"Használjuk a kuttyogatóra. Fenekesen megcsipdesi a keszeg, csak a feje marad. Felteszünk mi mindnent, csak harapja valami..."

A fentiekből az látható, hogy a nagy múltú csali előtt még fényes jövő állhat, feltéve, ha lesz még ganédomb az országban, és nem áll át mindenki Bioetanol Kukorica termelésre. Azt hiszem, a Totalcájg horgászfelszerelés-elemző rovat egyik első tesztalanya a lótetűistálló lesz.

A cikk írása közben felmerült a kérdés, mi a helyzet a köztudomásúan csodacsalikkal, például a kérésszel (Tiszavirág). Tényleg indokolt volt-e gyűjtésének betiltása, és szankcionálása? Lehetséges-e kérészbarát partvédő műtárgy létrehozása, vagy a teljes élőhelyet kövezni-betonozni kell? A szálka utánanéz.   

 

8 komment

Címkék: kiszel tünde anatómia kommunisták lótetű apácafúró illusztrációk csökös hágli csali fosszília

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr97310717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gringo 2008.01.28. 07:43:30

A belem kijön attól, amikor kamu-régieskedő stílusban újra leírják azt, amit mindenki tud, aki 5 percet eltöltött életében a vízparton. Ékes példája ennek a "Nyugdíjasoknak" rovat, ami a "Tisztelt Nyugdíjas Barátom" mondattal kezdődik, és a fenti régieskedő-bratyizós stílusban folytatótik.

Azt hiszem, Lamer úr követte el a gyerekrovatot is, amivel sikerült átesni a ló túloldalára: a véletlenszerűen odarajzolt debil szmájliktól duplájára emelkedik a vérnyomásom. Csak olyannak lehetnek ilyen ötletei, aki eddig csak Friderikusz műsorában látott gyereket.

Valószínűleg unjátok már a fikázásaimat, de az a helyzet, hogy nagyon sok indulat gyűlt össze bennem az évek során. Kell még néhány ilyen komment ahhoz, hogy kiírjam magamból.

ekkerjoz 2008.01.28. 08:22:41

A lótetű nem a kedvencz csalim, bár könnyű hozzájutni, de ahol szarvasmarhát tartanak, ott a száradó gané környékén érdemes és eredményes a fellelése, vala.
Viszont a nagy harcsa nem fog bogarászni, ha inkább tenyeres bodorkát is ehetik.
A lótetű egyébként a szépirodalomban is felbukkant, például Csukás István kisújszállási mesekönyv író egyik Duna mentén játszódó regényében, aminek a címe most nem jut eszembe, csak az egyik feledhetetlen mondata: "Gazsi bácsi lótetű!".
És ennyi.

Yozuri Béla 2008.01.28. 10:28:17

Gringo, nem unjuk a kommentjeid. Sőt.

Kiss G. 2008.01.28. 10:29:57

Márna--az is nagyon szereti a lótetűt, feltételezhetően azért, mert nagyon hasonlít a szintén említett kérészhez.
A kérészt pedig kell védeni, hiszen felejthetetlen élmény látni egy rajzást, de talán el kellene gondolkodni egy időbeni/térbeli enyhítésen.
Bár a részleges tilalmak semmit se érnek, sokszor a teljes sem...:-((

gringo 2008.01.28. 11:30:48

No és mikor lesz kubai poszt, Béla?

papugaja 2008.01.28. 14:22:06

Kérészrajzás + lótücsök:

Az jutott eszembe, amikor pár éve Floridában tavaszi lótücsök-rajzás volt. Bakker, az nem semmi repkedés volt! Talán csak feleakkorák, mint a mieink, de azt a mocskot, mait a szélvédőn tudtak pillanat alatt szétmázolni magukból, az egyenesen életveszélyes volt.

Gilderoy 2008.01.28. 14:35:23

Jesszusom, hogy féltem ettől az állattól kiskoromban :)

Yozuri Béla 2008.01.29. 09:39:18

Kiss G., a Szálka blog úgy gondolja a kérész is a legnagyobb nemzeti kincseink közé tartozik. De joggal merül fel a kérdés a horgász veszélyezteti jobban állományát, vagy az élőhelyét kövező vizügyesek. A szálka többek között ki akarja vizsgálni, figyelmbe vehető-e az árvízi védművek kialakitásánál a kérész élőhelyének védelme, ha igen, a jelenlegi kövezett régi kérésztanyák visszaalakithatók-e, megtelepedne újra a kérész, stb.
Úgy gondoljuk többet lehet annál tenni a Tiszavirágért, mint adminisztratív módon betiltjuk a gyűjtését, majd nyugodtan leülünk a fotelbe egy sörre, hogy mindent megtettünk az érdekében.

Gringo: Kuba volt, Kuba van, Kuba lesz:-)
süti beállítások módosítása