HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

  • Don Pármezán: @gringo: A fokgazdálkodás jó dolog volt, mert az is csak volt már, múlt időben. Minket, kisszersz... (2019.07.21. 20:44) Sumák hálózás árvízkor
  • Mária Kosztolányi: Bóni-fok, Bóni Antalról kapta a nevét, ha többet szeretnél tudni róla szívesen mesélek. A Bóni gró... (2019.03.21. 00:49) Bóni gróf varsát húz a faszára.
  • csiró géza: @nyubocs: Türelme nem volt hiábavaló. (2019.03.09. 12:53) Cifrafosat a vajhal
  • Vélemény Pista: ? (2019.02.24. 11:45) Lota lota to Kerka
  • WildBear: @Girhes Joe: Látom, erre 9 év alatt nem jött válasz, pedig engem is érdekelt volna.. (2018.02.17. 17:00) Tiltott módszerek III.

Linkblog

A halászat is felelős a globális felmelegedésért

2009.01.19. 19:46 csiró géza

Van az a híres horgász-találóskérdés, miszerint:

- Miért sír a norvég?

- Mert pofán verte a zsinórvég!

Lehet, hogy ma még ezért zokog, de nem is sejti a tudatlan, hogy minden olyan alkalommal, amikor kihajózik és karmol egyet trowling-hálójával, egy újabb koporsószeget ver a békebeli vízmércébe.

Bizony a globális felmelegedés okainak ördögien szövevényes rendszeréből sikerült kanadai tudósoknak egy melluszonyba vágó halászos szálat kibogozniuk. Az összefüggés triviálisnak tűnik, de ezidáig nem volt tisztázott teljes egészében.

Azt ma már senki nem vonja kétségbe, hogy a Föld vizeit oly mértékben halásszák túl, hogy azok inkább állnak közelebb egy csíramentes szubsztanciához, mint egy egészséges ökoszisztémához. Ezt eddig leginkább "csak" gazdasági, társadalmi és vízökológiai problémaként kezeltük, de nemrég fény derült rá, hogy az óceánra is igaz az, amit az egyszeri hegymászócsapat sóhajtott a sziklafalon függve egy kiadós vihar után: itt bizony minden összefügg mindennel.

Bármilyen meglepő, azzal, hogy a hal iszik, szabályozza a légköri széndioxidot. Hogyan? Hát itt kerül képbe az a másik dolog, amelynek a kár mellett sosincs gazdája: az ürülék. A rendszer a következő képpen épül fel: a kékuszonyú ton magába gyűr reggel egy garnélás brióst, megissza a kávéval együtt a parasztvajlingnyi sós vizet, ami tele van kalciummal. Rohan a WC-re, de nem szelektál ám, hanem lesalakolja a garnélamaradványokkal együtt a kalciumot is mészkő formájában. Ez lúgosítja a vizet, amely ezáltal semlegesíti a légkörből származó oldott széndioxidot, és így az egyensúly kerek. (Volt.)

Vegyészeknek és műkedvelőknek mellékelek egy, a körforgást bemutató videót. Nagyszerűen nyomonkövethető, hogyan fogyasztja el az állat az ínycsiklandó molekulákat, mivé alakulnak azok benne, és hogy a salakanyagok távozása után egy jóízüt pislog - mindez szélsőségesen szuprematista felfogásban.  

 

www.underwatertimes.com/news.php

22 komment

Címkék: környezetvédelem globális felmelegedés halászat

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr32889365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rognork 2009.01.20. 09:00:02

vegyészek ne ajánld, mert értetlenül állnak azon jelenség előtt, hogy nem megy be szén, de valahogy mégis kijön.

némi ellentmondást érzek: itt a hal a saját maga által termelt szén-dioxidot kakálja kifele mészkő formátumban. tehát ha nincs ton, mert jól lehalásztuk, akkor nem termel szén-dioxidot, egyben nem is kell meszesítenie. hol itt a baj?

a video szépen csal: bemegy a sok szép molekula, majd ott jól átváltozik egy nem_látható_köztitermékké, míg a víz változatlanul és jól kivehetően lebeg tovább. majd hopp, kijön a mészkő.

a valóságban ez valahogy úgy történhet, hogy az említett ton szépen leadja a kopoltyúján keresztül az égésterméket (amit a granélából termelt), esetleg egy részét mészkő formájában via kloáka. amit a kopoltyúján kiereszt, az keres magának egy Ca2+ iont, oszt jól megragadja, hogy csapadék (vigyázat, vegyész szakkifejezés!) formájában leülepedjen a tenger aljára. ugyanez játszódik le a belében is. jogosan megkérdezhetjük, ha rendelkezésre áll hal nélkül a CO2, akkor miért nem talál magának kalcium-iont? úgy is kérdezhetjük, hogy minek ide a hal?

Adrian Mole 2009.01.20. 11:55:42

@rognork:
A kulcskérdés a biomassza. A szén a garnélában, az azt megkajáló tonhalban, az azt megkajáló cápában, stb, illetve a hulladékot eltakarító albatroszban, fenéklakó, illetve mélytengeri szörnyekben van, illetve lenne. Ha folyamatosan kiszedjük a tonhalat, ezzel borul a szénkörforgalom, a CO2 (illetve a karbonát) nem keresi a Ca kegyeit (amit aktívan valamennyire visszatart a ton), hanem savasít, máshogyan pufferol, ami visszahat a szénkörforgalomra és a Ca ion körforgalomra (lásd pl korallzátonyok, illetve a pH függő folyamatok az algáknál).
Asszem, legalábbis, ráérzésre ez a lényeg, ha lenne időm, elkezdenék sztöhiometriázni is :)

rognork 2009.01.20. 12:11:47

@Adrian Mole:
kérem tisztelettel, hogy mégis írd le, mert a poszt csak homályhegyet hagyott bennem, főleg az álvegyész rövidfilmmel megspékelve. szerintem elég botor dolog mindig túlegyszerűsítve tálalni a tudományos eredményeket. lehet, hogy az legegyszerűbb megfogalmazás szélesebb közönséghez szól, de pont az egyszerűség teszi értelmetlenné az egészet.

Adrian Mole 2009.01.20. 12:18:36

@rognork:
Én sem vagyok benne biztos, mondom, hogy csak ráérzés. Egy egyenletes levezetés pedig nagyon hosszú lenne, mert alapvetően külön kellene nézni az egyes táplálkozási szinteket, utánanézni biomassza tömegeknek, Ca++ visszaszívás arányoknak az egyes élőlény típusoknál, a pH függő folyamatoknak algáknál, alga-korall szimbiózisoknál, stb. Ha jól rémlik, a mélytengeri biomassza becslések egyébként is nagy pontatlanságúak. Ezt egy doktori értekezésben lehetne összerakni szépen, de elég a magaméval szívni, meg biztos, hogy már csinált valaki ilyet (na, erre viszont rákeresek majd, ez rövidebb lenne).

padisah 2009.01.20. 12:56:47

Adrian Mole-nál a bölcsek köve, a tengervíz csak akkor tud savasodni, ha több C van benne CO2 formájában, mint Ca2+ ion formájában. Tehát ha extra C, illetve CO2 jut a tengerbe. Ami most pont megtörténik a fosszilis CO2 kibocsátással.

Egyébként a halászás komplex hatással van a rendszerbe, mert a hal megeszi a planktonrákot. Ha nincs hal mert kifogtuk, akkor a planktonrák elszaporodik és kieszi a vízből az algákat.
Az alga konvertálná a víz co2 tartalmát cukorrá, de ha a garnélák kieszik, akkor marad a co2 a vízben.

Ha viszont olyan hálót fejlesztünk ki, ami a garnélát fogja ki, az algát bennhagyja, akkor a tenger elalgásodik. Persze elviekben, mert az alga tömege valszeg sokkal több mint a halaké, vagy a garnéláké volt, a táplálkozási láncban a feljebb állók tömege csak kisebb lehet.

Na és lehet hogy a fenti mechanizmusban nem csak ez a 3 lépcső van, hanem még több is.

Goyo 2009.01.20. 13:00:24

Egy mindenki által elfogadott alaptétellé vált az elmúlt évtizedben, hogy a CO2 (is) felelős az éghajlatváltozásért. De mi van, ha ez csak egy újabb átverés, amivel a fejlett országok próbálják megőrizni a status quot? Egyre több jel mutat ugyanis erre.
Javaslom a CO2 és a hoax keresőszavakat a Googleben!

gringo 2009.01.20. 13:06:44

@Goyo: Bennem is valami hasonló motoszkál. Tudományosan nem tudom alátámasztani, ahhoz kiscserkész vagyok, csak érzem a "gonoszt" ebben a globális felmelegedés dumában. Nem beszélve a környezetvédelmi látszatintézkedésekből (pl. hibrid autók), amiből igen sokan meg fognak még gazdagodni a következő években.

Adrian Mole 2009.01.20. 13:27:59

@padisah:
Ne ess túlzásba azzal a bölcsek kövével :)

@Goyo és gringo:
A CO2 hatása és a globális klíma ember általi változása nem átverés (az előbbi ténykérdés, az utóbbi majdnem 100%-os valószínűségben alátámasztott mérésekkel, modellekkel). Összeesküvés elméletet persze lehet gyártani, de az már az erre adott emberi (politikai) válaszokkal kapcsolatos, nem a tudományos tényekkel.

rognork 2009.01.20. 14:17:36

na akkor itt az idő, hogy a szerzőktől egy mélyreható posztot kérjek ebben a témában.

Goyo 2009.01.20. 14:29:25

@Adrian Mole: A CFC gázoknak a hatása a mai napig tart, sőt még évtizedeken keresztül tartani fog. Egyértelmű, hogy az emberi tevékenységek is okozzák a felmelegedést. A CO2 hatása viszont még nincs bizonyítva, de iparágak épülhettek rá.

csiró géza · http://szalka.blog.hu/ 2009.01.20. 14:40:17

@rognork: Melyikben? A globális felmelegedésben (ehhez van közöm, úgy értem foglalkoztam félhivatalból a témával) vagy a halak szerepvállalásában?

Adrian Mole 2009.01.20. 14:47:02

@Goyo:
Mi nincs bizonyítva a CO2-n? Üvegházgáz! Emelkedik a koncentrációja a légkörben! Majdnem 100%os biztonsággal állítható, hogy emberi hatásra, és hogy hatása van a klímára! Hol itt a kérdés?
Gondolom arra akarsz utalni, hogy a hibridautó őrület, a kvótakereskedelem, stbstb ráolvasás szintjén mozog, de az másik téma.

Goyo 2009.01.20. 15:26:44

@Adrian Mole: Nem arra akarok utalni. A CO2 légköri koncentrációjának emelkedésében elhanyagolható az emberi behatás. Az emelkedésnek kevesebb, mint 10%-ért felelős az ember. Ráadásul az elmúlt két év éppen megcáfol minden korábbi elméletet a melegedés és a CO2 koncentráció összefüggéséről. Ettől függetlenül a CO2 kereskedelem dübörög.
A legmérgesebb pedig messze nem a hibridautókra vagyok, mert annak legalább lesz pozitív hozománya. A CO2 kereskedelem és a jelenlegi szélerőművek viszont csak a fejlett világot és a GE-t teszik még gazdagabbá.

Adrian Mole 2009.01.20. 15:44:01

@Goyo:
Egyre offtopicabb ugyan, de a "A CO2 légköri koncentrációjának emelkedésében elhanyagolható az emberi behatás. Az emelkedésnek kevesebb, mint 10%-ért felelős az ember. Ráadásul az elmúlt két év éppen megcáfol minden korábbi elméletet a melegedés és a CO2 koncentráció összefüggéséről." mondatokat mire alapozod?
Mert az én mondandómat például erre: www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/syr/ar4_syr.pdf

Goyo 2009.01.20. 16:09:57

@Adrian Mole: carbon-sense.com/; co2sceptics.com/ - bár nem hiszem, hogy hinnél innen bárkinek.
Az elmúlt két év viszont tény. Bár ez épp nem fért bele a 2007-es doksidba.

Adrian Mole 2009.01.20. 17:08:27

@Goyo:
"Not happening, High Brazil is not sinking."
Igazad van, nem hiszek nekik, mert ez nem hit kérdése.
Ja, az elmúlt két év adatait is tartalmazó kép a NASA-tól: data.giss.nasa.gov/gistemp/graphs/Fig.A.lrg.gif
Mielőtt még valaki azt hiszi, hogy visszatértek a gyapjas orrszarvúk.
De horgászni attól még szeretek :)

Goyo 2009.01.20. 17:32:58

@Adrian Mole: Ha nagyon ráérsz, akkor ebbe talán érdemes belenézned: carbon-sense.com/wp-content/uploads/2008/05/hertzberg.pdf
Üdv!

Adrian Mole 2009.01.20. 18:02:29

@Goyo:
Elolvastam (bár annyira azért nem érek rá), érdekes, de pont azokon a helyeken, ahol aztán tényleg érdekes lenne vagy módszertanilag nem stimmel valami, vagy azt írja, hogy "erről most nem akarok részletesebben beszélni". Pedig tényleg érdekelne, de így nem tudok meg belőle semmit.

Adrian Mole 2009.01.20. 18:25:49

@Adrian Mole:
Ja, csak hogy ne levegőbe beszéljek a módszertannal kapcsolatban, egy példa: egy sávot néz abszorpcióra, aztán hirtelen extrapolál és már a koncentrációfüggő elnyelést mutatja a következő ábrán... Ez most akkor arra a sávra vonatkozik, vagy globalice CO2 abszorpcióra? Nem derül ki, mint ahogyan sok minden más sem, bár gyanítható (más adatokból), hogy csak arra a sávra. De akkor itt borul is az elmélet (bár érdekes lenne a teljes elnyelésre egy ilyen vizsgálat).

rognork 2009.01.21. 07:11:26

@csiró géza:
A halas témára gondoltam. Nem kifejezetten neked címeztem, hiszen vagytok szerzők többen, remélem valaki ki tudja fejteni bővebben, ha ez nem a te asztalod.

széki gólya 2009.01.25. 10:31:15

@Goyo: "Az emelkedésnek kevesebb, mint 10%-ért felelős az ember."

A világóceán 1,9x10^15 g szénnel egyenértékű CO2-t képes felvenni évente. Ez az antropogén kibocsátások 30%-a! Az a "kevesebb mint 10%" (=7%) nem egy elhanyagolható mennyiség! Ráadásul ha csökkenne is a kibocsátásunk, évszázadokig nőne még a koncentráció a CO2 hosszú tartózkodási ideje és a természetes kibocsátók miatt.

A halnak pedig már csak azért is bent kéne maradnia a vízben, mert ott a helye... a táplálékláncban és az egész rendszerben. Átlagosan évi több mint 100 millió tonna halat fognak ki a tengerekből (mondjuk ez az utóbbi években 90 körülire csökkent, mert túlhalásznak).
süti beállítások módosítása