HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

Linkblog

Pikkely a vásznon

2008.01.21. 08:53 Shepherd

Azt mondja Gosztola Annamária a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze, hogy egy Jakob Gillig nevű festő kifejezetten halakra specializálta magát. Kértem, hogy írjon róla. Írt. Köszönjük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jacob Gillig Hollandia fénykorában, az ún. "aranyszázadban" élt. Az ország egyik legjelentősebb művészeti központjában, Utrechtben született 1636 körül, itt dolgozott, és itt is halt meg 1701-ben. A város legnevesebb halfestő specialistájaként tartja számon a művészettörténet, bár eredetileg kereskedő és városi börtönőr volt. Feltételezhetően Adam Willaerts tengerképfestőnél képezte magát. A kor gyakorlatának megfelelően a festőműhely legtehetségesebbje feleségül vette a mester lányát. Ez esetben is így történt, Jacob Gillig 1661-ben kötött házasságot Hester Willaerts-szal. Gillig folyami és tengeri halak festésére specializálódott. Kiválóan ismerte a különböző halfajtákat, Utrechtben a halpiac közelében lakott. Csendéleteit néha mások által festett tájképi háttér elé helyezte. Ez a budapesti képe 1679-ben készült. Tipikus édesvizi halakat láthatunk, így: -csukát (Esox lucius) -pontyot (Ciprinus Carpio) -bodorkát (Rutilus rutilus) -csapó sügért (Perca Fluvialis) A festő azt a látszatot kelti, mintha a zsákmány az éppen felboruló, vesszőből font füles kasból borulna ki, holott az élettelen haltestek tudatosan, gúlaszerűen felépített kompozícióba rendezettek. Különösen bravúros, ahogy a háttér félhomálya előtt a balról érkező erős fényben érzékelteti a halak plaszticitását, ahogy tapinthatóvá teszi ezüstös, síkos, pikkelyes bőrüket. A hátteret jobbról egy gondosan összerendezett dobóhálóval egészítette ki, az előteret pedig apró csigákkal. A leölt állatokat ábrázoló csendéletek jellemzően az elmúlást szimbolizálták. Nem tudni, hogy Gillig szándékozott-e moralizáló tartalmat csempészni képébe, dekoratív stílusa, a mindennapi látvány élethű visszaadása azonban kiváltotta kortársai csodálatát.

3 komment

Címkék: művészet hal festő jakob gillig szortiment

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr26305407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ekkerjoz 2008.01.21. 09:58:32

Azért szeretem a középkori holland festőket, mert annyira látszik a festményeken, hogy kurvára ráértek.
Magyar festő, ha lett volna, 1679.-ben legfeljebb török minaretet föstött volna, vagy iszlám reality kerékbetörést, a holland meg elpipázgatván, jólétben, biztonságban halakat.
Egyébként szép kép, szép történet, köszönöm szépen.

picker 2008.01.21. 16:48:33

A kép láttán, és Annamária írása alapján nekem a Leány gyöngy fülbevalóval című könyv/film ugrott be.
Vermeer se volt az a kapkodó festő :-)
Ja, és a kép közepén az a szolgabíró darabos példánynak tűnik

EHCB 2008.01.21. 17:28:51

Kedves Sepherd!
Tisztában lévén azzal a ténnyel, hogy nem igazán szerencsés egy Photoshop CS2 vel rajzolt képet, és egy valódi Gilling-et összehasonlitani , pláne nem esztétikai szempontból, de mégis úgy gondolom, ebben a blogban nemrég publikált alkotását, a halfogó szerkezetet, és az azt körülvevő halakat ábrázoló képe jobb. A halak sokkal életszerűbbnek tűnnek az ön ábrázolásában,
és a szerkezet (corpus) műszaki megoldásában is igen korszerű.