A blogolás kihozza az állatot az emberből, én például másfél évtized után vásároltam egy Magyar Horgászt. A '78 és '81 közötti évfolyamok minden száma megvan, és azóta nem nagyon éreztem késztetést újabb példányok beszerzésére, amikor egyszer-egyszer találkoztam friss számokkal, megnyugodva konstatáltam, hogy semmiről sem maradtam le, nagyjából ugyanaz van benne, mint '78-ban, plusz bojlizás, ami engem sosem érdekelt. Hanem a blogolás miatt megvásárolt januáriban olyasmit találtam, amire talán csak legszebb álmaimban számítottam. Könnybe is lábadt a szemem. Mintha csak "A magyar horgászirodalom legemlékezetesebb illusztrációi" sorozat alá akart volna játszani (gólpasszt adni) a békéscsabai Baricza Gergely, aki, kimondani is csak remegő szájjal bírom, a vízisárkány tervrajzát kérte a Mahor Dévényi Tibi bácsijától, dr. Hunyady "Csökös Hágli" Attilától.

Mondom, könnyek szöktek a szemembe. Sosem felejtem el azt a pillanatot, amikor a Ferenczy-Hunyady duó 1981-es Különféle halaink és horgászatuk című alapművében megláttam a rejtélyes eszköz rajzát, és olvastam, hogy aszongya: "Egy igen ötletes és eredményes, rég elfelejtett horgászmódszert elevenített fel a közelmúltban Bozsér Zoltán horgásztársunk. A kb. 12 cm hosszú, 2 cm átmérőjű szivar alakú parafa úszótestből, továbbá a vízáramlást munkába fogó celluloid hengerből álló vízisárkánnyal (27. ábra) az egyéb horgászmódszerekkel elérhetetlen távolságba juttathatjuk eleven csalihalunkat, illetve műlegyeinket." (...) "Horgásztársunk praktikus eszközét találmányként elfogadta az országos Találmányi Hivatal és 2251-BO-1620/9. szám alatt szabadalmi védettségben is részesítette. Jó lenne, ha időközben a találmány sorozatgyártása is megoldódna a horgászok legnagyobb örömére."

Hát, nem oldódott meg, én legalábbis nem találkoztam emberrel, aki ezt a módszert valaha kipróbálta volna, a vízisárkány számomra maradt a legendák birodalmában, ott, ahová neve alapján helyeznénk. Ez a magyar sors. Hiába a Gyűrűk Ura-mánia, a fantasy reneszánsza, nem sikerült felültetni a divathullámra a mi vízisárkányunkat. Mi viszont most kegyeletből közöljük az 1981-es Ferenczy-Hunyady-könyvben megjelent eredeti fekete-fehér grafikát. (A két idézet összehasonlító elemzéséből nem csak a szerzők rajzművészetének fejlődését mérhetjük le, de az is kitűnik: 1981-ben még tudták, hogy nem két rövid i-vel írjuk a vízit.)