HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

Linkblog

Vamos a la playa! Ja, és megtaláltuk a Kubai üvegtigrist

2008.02.05. 03:20 Yozuri Béla

A szálka blog kubai tudósítójának Képriportja Caibarienből

Nyugalmas tengerparti strandot keresve a kubai Üvegtigrist Caibarien városkát az északra levő Cayo Santa Maria-val összekötő beton országút-műremek vége felé, a sziget tenger felőli oldalán találtuk meg. (Az úttal mint műremekkel előző írásunkban foglalkoztunk.)

 

Az itthonitól letisztultabb formák, military stilusban. A táblák nem olvashatók a képen, de informatívak.  

Igazából nem számítottunk efféle vendéglátóipari egységre,  turistagettó-mentes, elhagyatott tengerpartot kerestünk, amikor elénk került ez a csoda. A felszolgáló, aki nyilván a tengerpart őre (és egy esetleges Amerikai invázió elleni harcálláspontból átalakított büféjét fusiban-gebinben üzemelteti) csak késve került elő. Amikor olasz útitársaimmal kértünk két kólát, és egy szénsavmentes ásványvizet, az itteni Lali közölte: egy kóla van, egy narancs, és egy ásványvíz, de szénsavas. Az előző napi Remedios városkában rendezett Kínai kultúrális hét fiestáján edződött toleránsabb fogyasztói magatartásunknak köszönhetően boldogan fogadtuk el mentőötletét, és közben azon tanakodtunk, vajon az általa összegyűjtött zöldlevelű növényekkel mi lehet a célja. A melletünk levő képen a háttérben látható 1db budira a felső képen két darab tábla is hivatkozik (más perspektívából külön női, és férfi WC-t jelezve) a választahatóság illúzióját keltve. Többek között ebben zseni ez az ország.

 

 

Kis idő múlva érkezik Lali, a büfés.

 

 

Érdekes táblákból  és nézelődő madárkákból nincs hiány. (A Playa felirat a parttól három méterre állt.)

A strand zsúfolásig telve.

Állománymentő halászat-gyakorlaton a Kubai Horgásszövetség Cayo Santa Maria szekciója.

A partra leérve az érintetlen, végtelen szépség látványától leesett állunk visszapolcolása után kezdetét vette a strandolás. A béke szigetén, majdnem egyedül, pár óráig kicsit együtt a hullámokkal, a madarakkal. Rácsodálkozva a színes halacskákra, akik szintén ránkcsodálkoznak, színtelen emberekre. Nézve a rákokat, ahogy araszolgatnak a sekély tenger szikláin. Aztán érintetlenül hagyva mindent, csak az élményt elraktározva, amit a hely nyújthatott, távoztunk.

Nálunk már az effélére gyönyörű szakszó is van: Ökoturizmus. Majd egyszer remélem elmagyarázza valaki, mit is jelent. Miért lenne jó.

(Kapcsolódás az alábbi íráshoz:

http://szalka.blog.hu/2008/01/29/ha_keves_a_betonozhato_patakod_betonozz_tengert )

José El Hijo Del Caballo Blanco 2008.02.05 , Caibarien, Kuba

3 komment

Címkék: kiszel tünde kuba kommunisták vízgazdálkodás fokgazdálkodás apácafúró kubizmus csökös hágli kubaizmus állománymentő halászat ökoturizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr95314101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ekkerjoz 2008.02.05. 07:51:10

Érdekes a bodegita homlokzata, a sivatagi vihar fedőnevű hadművelet álcaszíneit adta vissza a jó kezű alkotó, merev fehér mediterrán alapon.
A melléképület kontúrját a jól ismert ukrán hullámpala héjazat teszi számunkra otthonossá. Külön figyelmet érdemel a térinformatika, és a távközlési, továbbá erőátviteli kábelek lendületesen hanyag nyomvonala. Oszlopok hiányában elgondolkodunk, honnan nyerik az energiát, amit a kábel továbbít, talán földkábellel vezetik.
A partmenti sövény nem véletlenül szúrós, egy esetleges imperialista inváziónál jelentősen lelassítaná a partraszálló csapatokat, az aljnövényzetbe rejtett aknákról nem is beszélve.
A playa feliratot ezért kell szigorúan komolyan venni.

gringo 2008.02.05. 09:20:30

Figyelmet érdemel továbbá a Lajos nevű büfés (mindenhol van egy magyar ugyebár), akinél a zöld növények mániákus gyűjtögetése erős politoxikomániára vall. Ő minden növény barátja, hiszen valamilyen formában mindet el lehet szívni. Az aljnövényzetbe is ő szokott aknákat rejtegetni különösen akkor, ha a koedukált illemhely foglalt.
A napernyő-formájú asztallapok a szálfa-termetű norvég és svéd turisták kényelmét szolgálják.

Chuk Sal Mho 2008.02.07. 22:39:36

Haho,

Vagy szakmai artalom, vagy a "napernyok" kabeldobbol vannak. vagy nem. igen?