HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

  • Don Pármezán: @gringo: A fokgazdálkodás jó dolog volt, mert az is csak volt már, múlt időben. Minket, kisszersz... (2019.07.21. 20:44) Sumák hálózás árvízkor
  • Mária Kosztolányi: Bóni-fok, Bóni Antalról kapta a nevét, ha többet szeretnél tudni róla szívesen mesélek. A Bóni gró... (2019.03.21. 00:49) Bóni gróf varsát húz a faszára.
  • csiró géza: @nyubocs: Türelme nem volt hiábavaló. (2019.03.09. 12:53) Cifrafosat a vajhal
  • Vélemény Pista: ? (2019.02.24. 11:45) Lota lota to Kerka
  • WildBear: @Girhes Joe: Látom, erre 9 év alatt nem jött válasz, pedig engem is érdekelt volna.. (2018.02.17. 17:00) Tiltott módszerek III.

Linkblog

A legújabb hullámtér baszogatás project

2008.12.04. 17:53 Yozuri Béla

Rendet raknak a Tisza hullámterén Kisköre és Szolnok között, adta nemrég hírül a HEOL.

Íme a hír: 

— A Tisza hullámtér projekt Kisköre és Szolnok között kicsit eltér az eddigi tározókkal kapcsolatos beruházásoktól, hiszen ez a meglévő hullámtér rendezéséről szól — mondta Bognár Zoltán, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főosztályvezetője mai szolnoki sajtótájékoztatóján.

— A mostani gátak közötti területnek a nagyvízi levezető képességét próbáljuk ezzel a projekttel növelni annak érdekében, hogy tovább növekedjen az árvízi biztonság — tette hozzá Bognár Zoltán.
A programmal érintett folyószakasz majdnem 8000 hektár hullámtere 17 település közigazgatási területéhez tartozik, amelyen közel 130 ezer ember él. A Tisza hullámtér projekt célja a vízszintcsökkentés, a hullámtéri vízgazdálkodás javítása, valamint a természetes élővilág fennmaradása.
— A Tisza Szolnok-Kisköre szakaszán a műszaki beavatkozásokkal mintegy 15 centiméterrel, a hullámtéri árvízi levezető sáv rendezésével pedig várhatóan 25 centiméterrel lesz alacsonyabb a vízszint. Így a tervezett munkálatokkal a folyó vízszintje ezen a szakaszon átlagosan 40 centiméterrel csökken — mondta Farkas Péter, a projekt kidolgozását végző konzorcium vezetője.

A laikus olvasó még talán örül is a hírre, mert 150 éve mondják neki, a térség fő problémája nem a teljesen elkúrt, természetidegen folyamszabályozás, a csapadékhiány, a szikesedés, hanem a sok víz. Egy kommentelő talán segít rávilágítani a valódi problémákra, és a "Tisztelt Ház" hozzáállására.

Az aszályos időben hiányzó vizet miből pótoljuk, ha az árvízi vízbőséget "keresztülhajtjuk" az Alföldön? Hogy ezirányú aggályommal nem vagyok egyedül, álljon itt egy beavatott helyi ember véleménye is:

"Balogh Péter vagyok, a Tisza mellett születtem és lakom, földrajz és történelem szakos tanár vagyok, az ELTÉ-n tartok órát az Ember és Tisza fenntartható kapcsolatáról.

Megtanítom a hallgatóknak azt, hogy
a Tisza-vidék rendszerszerűen csapadékhiányos terület – majdnem másfélszer annyi csapadék (ill. csapadéknyi víztömeg) hiányzik a vízháztartási egyensúly kiegyensúlyozásához, mint amennyi esik.

Megtanítom a hallgatóknak azt, hogy
ez a vízmennyiség ugyanakkor rendelkezésre áll, ugyanis a Tisza folyó kegyeskedik szállítani ezt a vízmennyiséget – ráadásul tavasszal, a vegetációs időszak és a száraz évszak elején, amikor legnagyobb szükség van rá.

Megtanítom a hallgatóknak azt, ami szintén nincs benne a szakmai köztudatban sem, hogy
a Tisza-vidék nem asztallap simaságú terület, hanem különböző magasságú szintek mozaikos rendszere, ami természetes, élő infrastruktúraként kínálkozik az árvízi víztöbblet szétterítéséhez, tározásához.

Megtanítom a hallgatóknak azt, hogy
a medret keresztgáttal elzáró duzzasztásos tározás trombózisként és ödémaként jelenik meg a tájban, mint ahogy a folyó és táj átjárhatatlan árvízvédelmi töltésekkel való elválasztását amputációként, csonkolásként éli meg a táj – ill. hal meg a táj általa.

Megtanítom a hallgatóknak azt, hogy
a globalizáció a gyarmatosítás új formája, amikoris a természeti valóságtól elszakadt új, virtuális valóság függésbe hozza a helyi erőforrásokat és közösségeket; és ami Magyarországon sajátosan egyfajta öngyarmatosításként jelenik meg, hiszen azt látjuk, hogy az állam és az ún. közszolgáltatások nem a tájban gyökeredző helyi érdeket, hanem a külső, gyarmatosító tőkeérdeket képviseli.

És megtanítom nekik azt, hogy
a megoldás az lenne, ha
az áradó vizet szabályozottan kivezetnénk a töltéseken túli meglévő árterekbe és mélyvonulatokba, amik infrastruktúráját és használatát előzőleg hozzáigazítjuk ehhez a régi-új funkcióhoz – miközben az állam a különböző szintjein a tájban gyökeredző helyi érdeket képviseli, a gyarmatosító idegen érdekkel szemben.

Ezek után a hallgatók megkérdezik, hogy miért nem csináljuk ezt, így;
illetve, hogy mikor fogjuk ezt-így csinálni?
Ezeket a kérdéseket adom át most itt a Parlamentben Önöknek.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Budapest, 2008.05.07."

A kérdésekre azóta sincs válasz...

5 komment

Címkék: kommunisták fokgazdálkodás apácafúró

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr21804397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shi Manó · http://szalka.blog.hu 2008.12.04. 21:26:48

Balogh Péter tanárúrral számos dologban egyetértünk, de azt speciel nem látonm, hogy a Tisza túlszabályozása miképpen függ össze a globalizációval. Tán Vásárhelyiék a globalizáció karvalytőkés helytartóiként kezdtek gátakat építeni? Éppen hogy a magyar nemesség és parasztság földéhsége miatt szabták végzetesen szűkre a Tisza árterét. Mint ahogy a kommunista vízlépcsőfetisiszták sem a globalizáció hatására betonoztak, csatornáztak eszeveszetten. Ezt az öngyarmartosítós meg természettől elszakítós virtuális dumát pedig nyugodtan minősítsük homályos ideológiai maszlagnak. Kiegyeznék én számtalan agyonglobalizált, virtualizált, öngyarmatosított, természettől elszakadt ország élővízkezelési módszerével: akár a svédekével, dánokéval, hollandokéval, de még az ördögi amerikaiakéval is.

Adrian Mole 2008.12.05. 08:25:54

Definíció kérdése a globalizáció.
A Vásárhelyi idejében gabonapiaci "globalizáció" volt (a marhapiaci európaizáció éppen lecsengett), kellett a föld.
A kommerek meg az internacionalizációt szerették (meg az éltanulóskodást - lásd folyók hátra arc), ami már szintén majdnem globalizációnak minősül, legalábbis a vasfüggönyön innen (kicsi, sárga, savanyú). De ha megnézed, nem csak a vörös országokban ment akkoriban a folyók megerőszakolása a XX. század közepén. Ez globális divat volt akkoriban.
Az "öngyarmatosítás" is érthető, elég, ha belegondolsz, hogy "mit kaptunk a rómaiaktól", és tettek segítségükkel azok az emberek, akik a Tisza mentén élnek - pl. "korszerű" aranybányát, "korszerű" strapa-palackot, "korszerű" regionális hulladékkezelőket, most meg éppen "(globális)klíma-védő" szalmaerőmű készülget.
Igazad van, némileg erőltetett dolgok ezek, szerintem is bonyolultabb, mint egy szó, de talán van benne valami.

gábornok 2009.01.01. 20:20:09

@Shi Manó

Biza ez így mind igaz!

A profit tehát ontológiai értelemben "nem létezik", ami annak látszik, az csak a lét állandó felsebzésének árán mutatkozhat nyereségnek, mögötte mindig ott rejlik valahol a pusztulás "negatív lenyomata".
www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=157379

gringo 2009.01.07. 10:21:41

OFF:
Nem tudom, volt-e már, nekem még nem volt szerencsém eme remek íráshoz:

www.agroinform.com/aktualis/2995/A_Balaton_halainak_eloszl%E1sa.html

És ez egy halbiológus, a Debreceni Egyetem díszdoktora, bakker...

www2.unideb.hu/science/woynarovich/index.html

Alighanem neki is komoly része van vizeink tönkretételében.

exleprás 2009.01.08. 20:28:03

OFF-hoz:
Hihetetlen, hogy WE ekkora sületlenségeket képes leírni ennyi év tapasztalatával.
Miért tett ilyet?
Halászati érdekek rásegítése vezérelte?
Spontán ennyit tud, vagy gondol a vízről?
Egyik rosszabb, mint a másik...