HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

  • Don Pármezán: @gringo: A fokgazdálkodás jó dolog volt, mert az is csak volt már, múlt időben. Minket, kisszersz... (2019.07.21. 20:44) Sumák hálózás árvízkor
  • Mária Kosztolányi: Bóni-fok, Bóni Antalról kapta a nevét, ha többet szeretnél tudni róla szívesen mesélek. A Bóni gró... (2019.03.21. 00:49) Bóni gróf varsát húz a faszára.
  • csiró géza: @nyubocs: Türelme nem volt hiábavaló. (2019.03.09. 12:53) Cifrafosat a vajhal
  • Vélemény Pista: ? (2019.02.24. 11:45) Lota lota to Kerka
  • WildBear: @Girhes Joe: Látom, erre 9 év alatt nem jött válasz, pedig engem is érdekelt volna.. (2018.02.17. 17:00) Tiltott módszerek III.

Linkblog

Csongrádi gondolatok

2009.02.24. 21:18 Kérész

Úgy néz ki, hogy a Szálka nem tud szabadulni a témától. Néhány gondolatot én is hozzáfűznék. A csongrádi duzzasztó ismertetése jelenleg kb. olyan, mint egy gyógyszerreklám, ami a potencianöveléstől a körömbenövésig mindenre jó. Hihetőbb lenne, ha az előnyöket és hátrányokat is felsorolnák. Kíváncsi lennék például a következőkre:

Az egyik szlogen, hogy javulni fog a turizmus. Vajon mi lesz majd a vonzerő a mostanihoz képest, ha Csongrádon medertározás lesz? Ami a jelenlegi állapottól annyiban különbözik, hogy állandóan magasabb lesz a víz és aszályos időszakban alig áramlik. Mondjuk a fő turisták jelenleg a vízi sportokat kedvelők, horgászok, fürdőzők.

A vízi sportokat nem sokban befolyásolja az, hogy a mederben sok vagy kevés a víz, vízisíelni, evezni így is lehet, úgy is lehet, plusz vízfelület nem lesz.

A horgászok jelenleg az alacsony vízállást szeretik legjobban, és nyilván kedvelik a folyóvízi halfajokat, hiszen ezért jönnek a Tiszához. Ha elköltöznének a kecsegék, márnák, jászok, akkor sokat veszítene vonzerejéből. Az a kérdés is felmerül, hogy ha valamilyen okból mégis növekszik a horgászok száma, akkor mit csinálnak az önkormányzatok. A kérdés arra vonatkozik, hogy most is sokkal komolyabb horgászturizmus lenne a Tisza mentén, ha az önkormányzatok csónakkikötőket létesítenének. Nem sokat lehet várni, ha a jelenlegi vonzerőt sem képesek kihasználni.

A tiszai strandok a homokpadokon vannak, ezek csak nyári kisvíznél bukkannak elő. Nyilván a duzzasztás után nem tűnnének el, de nem sokan fognak napozni, fürödni egy olyan homokpadon, ami pár méter víz alatt fekszik.

Természetvédelem - a példa minden esetben a Tisza-tó. Igen, csak ez távolról sem fog a Tisza-tóra hasonlítani. Itt nem lesznek elöntött területek. A mostani állapothoz képest annyi változás lesz, hogy nyári vízhozamnál átmegy állóvíz jellegbe, tehát a tipikus folyóvízi élőlények el fognak tűnni.

Természetvédelemi szempontból pozitív hatás lehet a víz visszatartása, és a talajban való felhalmozása (ami a már meglévő vésztározók megfelelő használatával, és oldaltározókkal tökéletesen kivitelezhető.) Valamint az emberi szennyezések is jobban hígulnak nagyobb víztömegben.

Árvízvédelem. Ez a legnagyobb kamu. Hogyan bontják meg a tér-idő határait, hogy a tározott plusz víz ellenére növekszik az árvízi kapacitás?

Öntözés ez rendben van, öntözővíz tározására alkalmas a tározó, más kérdés, hogy erre tökéletesen alkalmas lenne egy oldaltározó is (a Zagyván van belőle néhány, nagyon jól működnek horgásztóként is), a folyó életének befolyásolása nélkül. Egy oldaltározó valóban új életteret teremtene a jelenlegi romlása nélkül.

Hajózás. Nos ez ismét valódi pozitívum, mert biztosabbá válik a hajózhatóság. Itt azért ismét felmerül egy kérdés, mégpedig, hogy a Duna-Tisza-csatorna nélkül is megéri-e majd a hajózás. Mert ha a Dunán akarják végül elszállítani az árut, akkor vasúton vagy autópályán 100-200km, amíg egy fővárosi kikötőbe eljut az áru, addig vízen 800-1000km ugyanez. (Persze, ha Romániába akar szállítani valaki, akkor nem.)

Áramtermelés. Ha saccolnom kéne, akkor azt mondanám, hogy optimista hozzáállással a tiszalökihez hasonló teljesítményű lesz (bár kisebb a folyó esése), 11MW. Mondjuk itt is felmerül az a kérdés, hogy ennek megléte nem csökkenti-e a kiskörei teljesítményét, hiszen növeli az ottani alvízszintet, így kisebb lesz az ottani esés, és teljesítmény. Tehát a valódi energiatermelés nem biztos, hogy lesz annyi.

Teljesen laikusként, kicsit átgondolva ezek jutottak az eszembe. Illetve még néhány kérdés, amire érdekelne a válasz: Miért nem lett a tervezett magasságra duzzasztva a Tisza-tó? A becsei duzzasztó miért nem az eredetileg tervezett magasságra duzzaszt? (Esetleg a síkvidéki tározás ennyit tud?) Miért nem jó egy oldaltározó, a vésztározók mintájára? Nem szabad elfelejteni, hogy úgyis laikusok döntenek (politikai, civil szervezetek, választók), tehát a szakembereknek célszerű lenne érthetően tájékoztatni. Elhiszem, hogy jelenleg az uniós forrásokat el kell költeni, de ha lehet, akkor az ésszel való elköltés mellett tenném le a voksom.

Szólj hozzá!

Címkék: kecsege fokgazdálkodás közép tisza

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr6963960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.