HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

  • Don Pármezán: @gringo: A fokgazdálkodás jó dolog volt, mert az is csak volt már, múlt időben. Minket, kisszersz... (2019.07.21. 20:44) Sumák hálózás árvízkor
  • Mária Kosztolányi: Bóni-fok, Bóni Antalról kapta a nevét, ha többet szeretnél tudni róla szívesen mesélek. A Bóni gró... (2019.03.21. 00:49) Bóni gróf varsát húz a faszára.
  • csiró géza: @nyubocs: Türelme nem volt hiábavaló. (2019.03.09. 12:53) Cifrafosat a vajhal
  • Vélemény Pista: ? (2019.02.24. 11:45) Lota lota to Kerka
  • WildBear: @Girhes Joe: Látom, erre 9 év alatt nem jött válasz, pedig engem is érdekelt volna.. (2018.02.17. 17:00) Tiltott módszerek III.

Linkblog

Fokgazdálkodás

2008.01.11. 16:21 csiró géza

A legújabb tudományos kutatások minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a fokgazdálkodásnak helye van a mai mezőgazdaságban is. Azonban e sokat bizonyított módszer is igényel némi átalakítást, vagy inkább fogalmazzunk így: illesztést a mai kor adottságaihoz. 
A globális felmelegedéssel egyetemben változott a fok értelme is, és ezzel együtt a fok-redisztribúciós elképzelések. Hiszen nyáron kevesebb fok lett, télen viszont több. Ezért meg kell fontolni annak a lehetőségét, hogy a téli fokokból néhányat át kell tenni tavaszra, amely kedvező hatással lehetne a sekélyben gusztustalankodó pinafedélre, apácafúróra és  időben szélesebb allokáció esetén krokodilra.

2 komment

Címkék: fokgazdálkodás apácafúró

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr66293578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ekkerjoz 2008.01.11. 18:50:15

A fokgazdálkodás szóról elsőre nekem nem hőtan, de nem is trigonometria ugrott be, hanem a kolimátor. Ugye, milyen szép szó, annak aki nem volt katona, azon belül is tüzér. Alássan jelentem, a D-20 tábori tarack súlya 6500 kg, szép darab vas, viszonylag kevés ember, 5-6 fő könnyen-gyorsan üzemképes állapotba tudja hozni, nem több, mint 6.20 m3 talaj kitartó és módszeres kubikolása (kézi karolása) árán. A löveget kitartó kurvannyázás után elhelyezik a kiásott fedezékben, talpát leeresztik, sarkantyúit kettéfeszítik, figyelem, innentól kajakbaszásra hajal a dolog, mert erős férfikezek feltárják a lövegfart, és elhelyezik benne pusztító a magot, plusz a töltetet, ami egykor majd kilövi a lőszert. Csak azért nem követnek el teljes erőszakot a lövegen, mert a pontos célzáshoz kell még a lövegtávcső és a célzóberendezés, a kolimátor. Ez az a dolog, ami hatvanötmázsa ződre festett vasból halálosan pontos, hűvösen elegáns, tiszteletre méltó fegyvert csinál.
Ennek az egésznek a fokgazdálkodáshoz annyi köze van, hogy a 360 fok túl kevés volt a tüzérnek, ezért a kört 6000 vonásra osztotta föl, amivel azért sokkal jobban lehet gazdálkodni, de okosan.

TomKara 2008.11.27. 17:10:14

Kedves Horgászok!

A fokgazdálkodásról, és általában a vízmegőrző tájgazdálkodás összefüggéseiről sokmindent megtudhattok a www.szelidvizorszag.hu oldalon.

Üdvözlettel

T.
süti beállítások módosítása