HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

  • Don Pármezán: @gringo: A fokgazdálkodás jó dolog volt, mert az is csak volt már, múlt időben. Minket, kisszersz... (2019.07.21. 20:44) Sumák hálózás árvízkor
  • Mária Kosztolányi: Bóni-fok, Bóni Antalról kapta a nevét, ha többet szeretnél tudni róla szívesen mesélek. A Bóni gró... (2019.03.21. 00:49) Bóni gróf varsát húz a faszára.
  • csiró géza: @nyubocs: Türelme nem volt hiábavaló. (2019.03.09. 12:53) Cifrafosat a vajhal
  • Vélemény Pista: ? (2019.02.24. 11:45) Lota lota to Kerka
  • WildBear: @Girhes Joe: Látom, erre 9 év alatt nem jött válasz, pedig engem is érdekelt volna.. (2018.02.17. 17:00) Tiltott módszerek III.

Linkblog

Milyen környezetben

2008.01.12. 21:29 Shepherd

http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/687b5ca8502b0790c125738e003b77ec?OpenDocument

Remek pályázat. Egy kollázst képzelek el ahogy a srácok dobják a karbitos dobozt a tóba miközben a háttérben Apa integet a fával megrakott átalakított ladából. Vitathatatlanul tehetséges vonalvezetés, szinek kavalkádja, remekbe szabott prespektívák, kiválló szindinamika. Vajon mit szólna pl. az Európai Akadémia Galéria Köszhasznú Szervezet elnöke Géczi Ildikó művésztanár Budapest.

 

2 komment

Címkék: gyerek rajz móka tanya

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr84295019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csiró géza · http://szalka.blog.hu/ 2008.01.13. 12:08:06

Nagyszerű fantazmagória, de félek, a karbid a tiltott ajzószerek listáján szerepel Magyarországon.

ekkerjoz 2008.01.13. 13:08:12

Mikor még pályázhattam volna, olyan 35-38 éve, őszintén szólva kurvára elégedett voltam a környezetemmel.
Fegyvernektől négy km-re van a Tisza, pont a házunk mögött leghosszabb holtága, alig vártam, hogy befagyjon, egésznap kinn korcsolyáztam.
A Tisza se volt olyan zabolátlan, Kiskörét ugyan hallottuk, hogy épül, de nem éreztük.
Nyáron az élő Tisza fövenyes partja volt a pálya, akár a meder közepéig be lehetett gyalogolni, olyan alacsony volt. Persze néha rugott egyet magán a víz, '70.-ben felpakoltattak minden motyót a házak padlására, az állatokat fölterelték a Kálváriadombra, akkora árvíz volt. Katonák védték a gátat éleslőszerrel, mert féltek, hogy a fölső vízen lakó tiszaroffiak nálunk bontják ki a gátat. Egy hónapig tartott a feszkó, aztán helyreállt a rend, apám, keresztapám hazajöttek a gátról, centis szakállal, feltört kézzel. Az iskolába új gyerekek jöttek, a felső-Tiszáról, ott sok házat elvitt a víz. Érdekesen beszéltek, a vödört vedérnek hívták, ezen oda-vissza jókat nevettünk.
Az árvizet, meg a száj- és körömfájást is úgy éltük meg, hogy nem kellett menni iskolába, igaz, máshova sem lehetett, nem volt szabad utcára menni, kétnaponta hoztak tejet, meg kenyeret.
Szerettem Fegyverneken lakni, suli után akármerre indultunk, erdőben kötöttünk ki, a Makkos volt a legszebb, meg a legizgalmasabb, felkutatni a vaddisznók gödreit, megnézni a fészkeket, volt lappantyú, sokféle harkály, mindenféle bagoly, rengeteg ragadozó madár. A réten túzokcsaládok, hatalmas fehér tollal, repülés közben helikopter-hanggal.
Ilyen környezetben szeretnék élni. Pályázzak?
süti beállítások módosítása