Nem kizárt, hogy intenzív MOHOSZ-tanfolyamon vettek részt azok az amerikai kutatók, akik halmentés címén sodorták a kihalás szélére a Föld legritkább hal- és egyben állatfaját.
A bamba kis pikkelyes egy egészen különleges helyen, a Mojave-sivatagban lakik egy rózsadombi jakuzzi méretű hévizes tavacskában, és bátran versenghetne a "világ leghülyébb halneve" titulusért is, hiszen szabadfordításban "az ördög lukának babahala" (The devil's hole pupfish) nevet kapta a népi keresztségben.
a világ legritkább állata
Vidáman tengette unalmas (ragadozó nem él vele együtt) kis életét az amúgy igen tetszetős külsejű, királykék színű jégkorszaki reliktumfaj, amig a vakondnadrágos, búzaszálrágcsáló jenki farmerek bele nem fúrtak a pirinyó tavat is tápláló karsztvíztároló-rétegbe, és innentől kezdve rohamosan csökkent a vízszint.
(lásd: Hévízi-tó esete a bauxitbányászattal)
Ekkor jöttek a szakemberek, és a megszokott forgatókönyv szerint először "figyelemfelhívtak", aztán lebugrisozták a biodiverzitás-védelmi mozgalmakra oly vérlázítóan érzéketlen, MAGOSZ-mintára szerveződött mezőgazdálkodókat,
majd az akció megkoronázásaként "jól átgondolt" halmentő eszközeikkel kiirtottak az amúgy már félezerről bő kétszázra fogyatkozott állományból még nyolcvan példányt.
A lassan szó szerint maroknyivá zsugorodó halraj jövője teljességgel kilátástalannak tűnik.
Ez a faj ugyanis rendkívül alacsony libidóval rendelkezik, és jó amerikai módjára inkább néz egész éjjel Jay Leno show-t, mintsem hogy vadul szeretkezzen párjával a természet alkotta masszázskád bársonyosan simogató vízében. Ha pedig nagyritkán kettyintenek egyet, a nőstény csak úgy ímmel-ámmal rak le 9-10 ikrát,
ráadásul az ivadákok is lassan fejlődnek.
Nézzen kihalást élőben!
Már megint megelőztek minket, magyarokat. A nemzeti park a jólsikerült halmentő projekten felbuzdulva egy kihalásnéző-látványosság kiépítését tervezi, ahol a nagyérdemű és a szakemberek kulturált körülmények között követhetik figyelemmel, hogyan pusztul ki az élővilág eme parányi gyöngyszeme.
Nekünk is meg kellene fontolni, ne telepítsünk-e hasonlót, mondjuk a rétisasok kedvencz etetőhelyei mellé vagy a már betonnal bélelt és a még kibetonozandó patakmedrekhez...
kutatók épp egy vízbe pottyant sósmogyorókrémes
szendvicset keresnek
www.sfgate.com/cgi-bin/article.cgi
www.pahrumpvalleytimes.com/2007/Nov-23-Fri-2007/news/18058538.html
www.flmnh.ufl.edu/fish/InNews/pupfish2006.html
Az USA-ban is mentik a halat
2008.01.14. 12:33 csiró géza
7 komment
Címkék: állatvédelem betonpatak halmentés világ legritkább hala
A bejegyzés trackback címe:
https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr72296753
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ekkerjoz 2008.01.14. 15:38:44
A Mohosz a leginkább halidegen hivatalosan bejegyzett szervezet, a bika nem gerjed annyira a veresposztóra, vagy Székely a dokumentumra, mint horgász a mohószra.
Mohosz és halmentés, ez oximoron, kitermelik a halat persze, vellannyal a vermelőhelyekről, és aztán?
Hova kerül a mentett hal, kérdezem tisztelettel, csak tán nem műanyag koczka-tavakba, vagy esetleg bármely mély fagyasztóládákba, vagy hova?
Tiszabő melletti Gói tavon, ami helyenként négy méter mély, milyen alapon mentenek halat, vagy a Tisza-tavon, ott sem kell félni attól, hogy mederig befagy a víz...
Na ennyit erről.
Inkább a mohosz kihalását nézném élőben, Szalay "ájtatosmanó" Ferenc elnökkel az élen.
Van még ilyen kádári hagyaték szervezet vajon? Biztosan ők vitték el szegény öreg koponyáját, aztán nézegetik, simogatják, valami wudu-komenista szeánszon, fohászkodnak, hogy csak még egy közgyűlést egészségben kihúzzanak.
Amúgy szegény kékhal. Szegény mink.
Mohosz és halmentés, ez oximoron, kitermelik a halat persze, vellannyal a vermelőhelyekről, és aztán?
Hova kerül a mentett hal, kérdezem tisztelettel, csak tán nem műanyag koczka-tavakba, vagy esetleg bármely mély fagyasztóládákba, vagy hova?
Tiszabő melletti Gói tavon, ami helyenként négy méter mély, milyen alapon mentenek halat, vagy a Tisza-tavon, ott sem kell félni attól, hogy mederig befagy a víz...
Na ennyit erről.
Inkább a mohosz kihalását nézném élőben, Szalay "ájtatosmanó" Ferenc elnökkel az élen.
Van még ilyen kádári hagyaték szervezet vajon? Biztosan ők vitték el szegény öreg koponyáját, aztán nézegetik, simogatják, valami wudu-komenista szeánszon, fohászkodnak, hogy csak még egy közgyűlést egészségben kihúzzanak.
Amúgy szegény kékhal. Szegény mink.
Juzo 2008.01.14. 15:52:47
Hát nem tűnik túl életképes halfajnak, nem is baj ha kipusztulnak:) Előbbutóbb úgyis az a sorsuk.
KKKKKK 2008.01.14. 15:54:45
Aha, de akkor most miért és hogyan és miként és mit csesztek el a biológusok? Nem értem.
MCock 2008.01.14. 16:19:27
Juzo, ritka nagy sutyerák vagy, nem is baj, ha kipusztulsz.
látogató 2008.01.14. 16:47:02
Mindenki sutyerák és mind kipusztulunk... És ma nekem sincs kedvem kefélni.
csiró géza · http://szalka.blog.hu/ 2008.01.15. 12:29:26
Nos a történet elképesztő, sőt szürreálisnak tűnő, de még akkor sem mondhatná ránk senki, hogy politikai államtitkár módjára viselkedünk, ha egy kézlegyintéssel rámondanánk, hogy egyenesen lehetetlen.
Az történt ugyanis, hogy a Csendes-Óceántól amúgy háromszáz kilométerre fekvő kis medencében a 2004-es nagy földrengés okozta szökőár (ekkor született a híres mexikói közmondás, hogy "punámig ér a cunámi") megemelte a vízszintet három méterrel. És ezt nem bírták ki a aprócska nyálkafészkek - mondták a "tudósok", csak azt elfelejtették közölni, hogy volt ott még néhány halfogó csapda is elhelyezve - további kutatások előkészítéseként - a parton, amelyekbe az oktondi halsereg a magas vízállás idején beúszott.
Majd a víz visszahúzódásával szárazra kerültek.
Kiabáltak szerencsétlenek, hogy "levegőt!", de a halbiológus-csapat csak a piciny tetemeket találta meg.
Az történt ugyanis, hogy a Csendes-Óceántól amúgy háromszáz kilométerre fekvő kis medencében a 2004-es nagy földrengés okozta szökőár (ekkor született a híres mexikói közmondás, hogy "punámig ér a cunámi") megemelte a vízszintet három méterrel. És ezt nem bírták ki a aprócska nyálkafészkek - mondták a "tudósok", csak azt elfelejtették közölni, hogy volt ott még néhány halfogó csapda is elhelyezve - további kutatások előkészítéseként - a parton, amelyekbe az oktondi halsereg a magas vízállás idején beúszott.
Majd a víz visszahúzódásával szárazra kerültek.
Kiabáltak szerencsétlenek, hogy "levegőt!", de a halbiológus-csapat csak a piciny tetemeket találta meg.
ekkerjoz 2008.01.15. 12:38:07
csiró géza 2008.01.15. 12:29:26
Ilyet a Mohosz is tud, régebben a velencei-tó melletti tavakon meg is lépték, Mohosz cunami, wow.
Ilyet a Mohosz is tud, régebben a velencei-tó melletti tavakon meg is lépték, Mohosz cunami, wow.