Elnézést kérünk mindenkitől, aki várta jelentkezésünket a vitanapról, mi is vártuk. Elnézést kérünk a sirálytól, amire Szily kolléga egy pajzán pillanatában rajzolta a méretes bránert. (Alkotásának szinvonala nem túlzottan maradt el a közben zajló események szinvonalától)
Valami rejtéjes okból elnézést kért Gróf Széchenyi Galántai Ákos egyik őse nevében, hogy több mint 160 éve megkezdett munkájával manapság igen komoly gondok vannak. Elnézést kért a 2 Fideszes (Nógrádi Zoltán , Ángyán József), 2 MSZP-s (Orosz Sándor, Magda Sándor), 1 KDNP-s (Nagy Andor), 1 MDF-es (Katona Kálmán) ésaz 1 SZDSZ-es (Velkey Gábor) parlamenti képviselő is a panelbeszélgetés közben, majd a reagálások után Magda SÁndor külön elnézést kért a hallgatóságtól, az üléstől mindenki többet várt.
Az elnézéskérések után, a nap végén mindenki hazament, mint mindig.
Nézzük a legfontosabb történéseket a Tisza Alföld Jövőkép Építés (TÁJ-KÉP) program által szervezett vitanapról, aminek a Parlament Felsőháza adott otthont. A terembe lépés előtt pár fotón láthattuk az épülő Tiszaroffi tározó képeit, és mivel a beton és acél 90%-a benne van, valószínű hamarosan kész lesz.
Szili Katalin bevezetőjével kezdődött a vitanap. A házelnökasszony felhívta a figyelmet, hogy Országgyűlési határozat van a jövő stratégiájának kidolgozásáról, és hamarosan létrejön a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, aminek feladatának sikeres elvégzése után a politika választ tud majd adni akár Ároktő kistelepülés lakóinak mindennapi problémáira. (Ekkor gondoltam először úgy, hogy a színvonal képzeletbeli vízmércéje ismét olyan magasra került, amit ember nem képes átvinni, nemhogy a politika)
10.30-kor dr. Faragó Tibor beinditja a 9lapos slideshowját, aminek 85%-a rövidítésekből áll, és saját állítása szerint a Tiszai-Alföld jövőképe felülről a téma, majd 10.47-kor az elnöklő Smuck Erzsébet jelzi, 3perce van, és még csak a 4. lapnál tartunk. Faragó úr viharos sebességgel felolvassa a maradék 5 oldal rövidítéseit, és a Hardcore Szakmaiság csúcsán elmondja, jövőképet (képeket!) átfogóan tervezünk, majd leül.
Dr Vári Anna előadása következett az árvízi sebezhetőségről a Bodrogközben és a Beregben végzett reprezentatív minta alapján végzett kutatásról, valamint az Éghajlatváltozás témájában a helyi elit körében végzett kutatásokról. Az előbbiből megtudjuk milyen nagyfokú a munkanélküliség, ami az árvízi sebezhetőség terén az életkor, felkészültség mellett a legfontosabb tényező. Az éghajlatváltozással kapcsolatos elitkutatásból kiderül, az elit aszály ellen öntözéssel védekezik, illetve a CO2 kibocsátás csökkentését atomerőművel, és CO2 kvóta várárlással lehet elérni. (A vízmérce visszkerült 60cm-re, ezt mindenki átlépi, gondoltam)
A Panelbeszélgetést, ahol a felvetett témákról a képviselők szabadon véleményt mondhattak, Katona Kálmán (MDF) 3szoros árvízvédelmi kormánybiztos (Gátvéder) kezdte. A 98 és 2001 közötti víoszlopmagassági rekordok hozták életre a Várárhelyi Terv Továbbfejlesztése nevű tervet (VTT), ahol a terv elkészülte után a kivitelezés "sehogy" sem áll, illetve a nagyszabású terv szimpla árvízvédelemmé silányult. Beszélt a jelenlegi Tiszai vízügyi rendszerekről, hogy 17000km2 földterület van árvízszint alatt a térségben, valamint az egyenlítőnél is hosszabb csatornarendszer kizárólag vízelvezetési célokat szolgál a mai modern viztározási célok szolgálása helyett. Említette, hogy szomszédainknál 500millióm3-nyi víztározó építését tervezik, amit szintén kezelnünk kell, majd mikor így a szakmai vitában a mérce Szergely Bubkai magasságokba került, gyorsan leült.
Magda Sándor (MSZP) is próbálta magasban tartani a mércét, bár nagyívű helyzetismertetésében a rendszerváltás előtti gazdag falvakról, és a mintaszerűen művelt földekről mesélt. Később azért jelezte, hogy az 1990-es rendszerváltozás hozzá is elért, és azt mondta, a térségnek nem a high-tech ipari termelési szerkezet lehet a jövőképe (képzett munkaerő hiányában), de ne a politika döntsön. Azért mellékesen javasolta a nem fosszilis anyaggal fűtött több 10négyzetkilométernyi fóliasátras növénykultúrát, és a fás szárú növények telepítését, melyek produktumaira hatalmas az EU igény. 2013 után elapadnak az EUs források, így addig kéne tenni valamit...
Velkey Gábor (SZDSZ) első mondataiban említette, hogy az árvízgazdálkodás forrásigénye hatalmas, majd pár huszáros fordulattal az "értelmiségi párt" hazai pályájára evezett, és a helyi társadalmak erejéről beszélt. Említette a helyi foglalkoztatás tragikus állapotait, és a vidéki kisközösségekre jellemző "újrafeudalizálódás" problémáját. Nem értett egyet a "csak az kapjon segélyt,aki közmunkán vesz részt" elvvel, nagyjából itt vesztettük el a fonalat, és már meg sem próbáltuk keresni az összefüggéseket a tiszai árvízvédelemmel, Szily kollega le is lépett.
Nógrádi Zoltán a két Fideszes résztvevő közül a pártkatonai feladatokat látta el, így a rövid bevezetőben, ahol ecsetelte, hogy az Alföld program és a Vásárhelyi terv halott, neki állt a széttrancsírozni a jelenlegi kormány támogatáspolitikáját. Mivel a Nemzeti Fejlesztési keretében 600milliárd jut a vidék 3000 településére és 6000milliárd 200városra, el kell menni majd Brüsszelbe módosíttatni a tervet. Az új tervben figyelembe lehet venni a Tisza-Alföld sokszínüségét, tehát differenciált eszközrendszer kell. (Siralom a Tisza jövőképéről szóló vitában. A vízmérce újra 60centin)
Ángyán József (Fidesz) a pragmatikus politikus benyomását keltette, és előadásában jól ötvözte a politikai beszédet a valós témával. A természervédelem, területgazdálkodás és ökológia nem csak üres frázisok a politikusnál, miután megköszönte az AKadémiának, hogy a témát melegen tartják, annak a véleményének adott hangot, hogy a fenti értékek szempontjából a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése egy jó jövőkép volt , persze kompromisszumokkal. Arról beszélt, hogy a vidékre jutó 1400milliárd fejlesztés 40%-a beton és vas, és érdekes módon ez a rész mindig megvalósul. "Ha a Szalmaégető erőművek üzembehelyezési követelményei között szerepelne a tájgazdálkodás, már rég megvalósult volna" kijelentésével utalt rá, hogy nem jó ha az Állam a Globális tőke kiszolgálásában érdekelt a helyi érdekek kiszolgálása helyett. 8000milliárdon csücsül Gordon, nem igaz, hogy nincs pénz a tervre, jelentette ki. Mi vagyunk többen , az emberek magyarországon, nem akik rendelkeznek felette.-mondta. (A mérce utoljára lépte át a mindenkori legmagasabb szintet, a beszéd összességét nézve)
Orosz Sándor (MSZP) következett, aki kijelentette; Kár szépítgetni, a VTT megbukott. Bukása a politika közös felelőssége, alapgondolatait vissza kell hozni a közéletbe, de nem csak vízgazdálkodási kérdésként kell kezelni. Az EU ugyan a fosszilis tüzelőanyagok visszafogását támogatja, de ha probléma van a biomasszával, le kell állni a termeléssel, a Tisza Alföldi táj jó területeinek sem feltétlenül energiatermelésre kell berendezkedni.
Nagy Andor (KNDP) zárta a kört, aki elmondta, Nógrád megyei kötődésű, így nem személyes ügyéről van szó, de köszöni, hogy itt lehet, majd eddig csak Karsai Józseftől ismert stílusban beszélt arról, hogy az ő választóinak el kell magyarázni, "mijazajövőkéééép", hogy a következő választásokon is nyerjen. "A programoknak el kéne indulni", és egyéb hasonló minőségű kijelentéseivel biztosította, hogy a szinvonal vizmércéje 20centi alá süllyedjen. Magyarország 2011 ben EU soros elnök lesz, majd akkor mindent megoldunk , zárta beszédét.
Ezután mindenki pár percben reagálhatott (újabb vízszintcsökkenés), két érdemleges esemény történt, amikor Orosz Sándort a közönség soraiból meghívták a Nagykörűi Cseresznyefesztiválra, és Magda Sándor képviselőtársai nevében is elnézést kért, amiért a politikusok rabolták a résztvevők drága idejét, a vitát maga is siralmasnak nevezte.
Ezután a Várárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez szólhatott hozzá a hallgatóság. Veres Nándor nagykörűi polgármester és gazdálkodó kijelentette, hogy a környék 150éve várja a Tisza körüli munkálatok befejezését. A terv anno átment a civil egyeztetésen, a kompromisszumok beépültek. 500.000 szavazatot jelentene a politikának,ha történne valami, ez sem elég?-tette fel a kérdést. Több kisebb tározó is megfelelne gazdálkodási szempontból, de az emberek a hitüket vesztették a több évnyi egyeztetés során.
Kajner Péter SZÖVET titkár Ványa bácsi vonalon szónokolt, a kicsempészett varrógépekhez hasonlította a VTT-t, amiből mindig géppuska lesz, majd felvezette Hídvégi-Üstökös Pál sportolót, aki a ciánszennyezés után 2006ban érezte úgy, hogy újra él a tisza, ezért a torkolatig leúszott benne, és idén futni fog az Élő Tiszáért.
Schweitzer Ferenc , az MTA Földtani Intézet igazgatója említette, hogy 1850 óta hatalmas pénzösszegekért 7alkalommal emelték a gátak kornaszintjét, és már nagyon nincs hova. A fő probléma intézetük tanulmánya szerint, hogy a hullámtér 2-2.5m vastagságban töltődött fel az elmúlt 150évben. Ki kell nyitni a gátakat! Ez a VTT alapja is.
Vadi Mihály (?) Karcagról beavatta a hallgatóságot abba, hogy a Kárpótlási földjeit a régi rizsöntöző csatornák mellé kérte, töltsék meg vízzel...
A Tiszakutató ökológus a Tisza jobb hajózhatóságáért tett erőfeszítéseket őrültnek nevezte, a nagy hajóforgalmat a Tiszavirág biztos halálának. Szlovákia EU pályázatot fog benyújtani a Bodrog hajózhatóvá tételéért, a túristahajóforgalom a Közép-Tiszát fogja sújtani. MInden 8km-en van a Tiszán gátőrház, a túrizmus fejlesztéséhez kész az ökosztráda, csak fejleszteni kéne a sétahajózás helyett. (Maximális egyetértésünk)
Gróf Széchenyi Galántai Ákos felszólalásában elnézést kért a Magyar emberektől, mert neves őse 160 éve nem tökéletesen oldotta meg a szabályozás problémáját. Majd magyarul és kis részben latinul is felemelt hangon oktatta a parlamenti képviselőket, hogy nem kell szalmaerőmű, ökogazdálkodás kell... (Ekkor úgy gondoltuk, közel áll ahhoz, hogy a neves őshöz hasonlóan elmeszanatóriumban végezze)
Még volt egy felszólaló Rákóczifalváról, aki a Tiszai hajózásról , mint a legnagyobb fejlesztendő közkincsről beszélt. Miközben a lila köd rátelepedett az agyamra, olyan foszlányok ütötték meg a fülem, mint a tájat majd rendbetesszük, ha sérül, de úgysem, és hasonlók.
Utánna földkérdések következtek, gyors tempóban, enyhén rángatózva az idegzsábától elvonultam.
Nehogy azt higgyük van a politikának bármilyen egységes jövőképe a Tisza-Alföld régióról. Senki sem tudja mi lesz a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésével, és forrásaival. Senki nem tudja, mikor ér majd rá a parlament foglalkozni a térség problémáival. De mindenki sajnálja.
Nagyjából ezen kérdés megoldásában is az utolsó órában vagyunk, azt már tudjuk, amennyiben semmi nem történik , utánna is sajnálni fogják, és hordják majd a homokzsákokat milliárdokért a gátakra, ha kell, osztják az önkormányzatok a segélyeket a rászorulóknak, és majd esetleg valaki megint verset ír a Magyar Ugarról. Jelenleg ez a legvalószínűbb jövőképe a Tisza-Alföld régiónak.