Legújabb perverziómnak, a horgászújság-olvasásnak hódolva ebben a hónapban is begyűjtöttem a benzinkutaknál kapható horgászlapok nagyrészét (legalábbis amelyek a befogadhatóság leghalványabb reményével kecsegtettek, így a Pontyvilág pl. eleve nem került be a fogyasztói kosárba).
Általánosságban elmondható az ehavi írott sajtóról, hogy drámai módon (szinte teljesen) visszaszorult az állatkínzás, burjánzik a hardcore szakmaiság, és a cikkekben feltűnő alakok nagyrésze a nyáreleji számhoz képest meleg ruházatot hord, bizonyítva, hogy a novemberi pecából teljes mélységében júniusra vonható ki a kvintesszencia.
A hardcore szakmaiság szürrealista megnyilvánulása a Sikeres Sporthorgász (SSH) ehavi számában dominál. A már önmagában is dermesztő "Kreatív horgászat" nevű rovat mostani cikkének címe az óvodás időkbe repíti az olvasót: Lánc , lánc, horoglánc. Százszázalékig biztos voltam abban, hogy amikor elém tárul a békéshalas horgásszerelékek legújabb szörnyszülötte, a csomagolásán a TECHNO márkanév olvasható majd. Extraként ajánlott hozzá a "Mágnes" etetőanyag. A szürrealista szerelékkészítés frontján szerintem innen már tényleg nincs tovább se előre, se hátra, se oldalra. (Bár, már a busafa+technoplankton kombóra is ezt mondtuk legalább 10 éve.) Várható, hogy a Techno mostantól elkezd lobbizni a 3 horognál is többet tartalmazó szerelékek legális használatáért új hídfőállásokat építve a túlbonyolított, a dadaista avantgarde filozófiára építő horgásszerelékek frontján.
A Mahor Női Világbajnokság apropóján írodott versenyzésközpontú szakcikke a szolnoki Alcsi-Holt-Tiszával foglalkozik. Noha a szerző maga is Walter Tamás-fan, kicsit azért elgondolkodtató, hogy WT lett a cikk eleji illusztráció, és nem mondjuk Simona Pollastri (de a mi női válogatottunkból is lennének ötletek). A lap MOHOSZ ügyeivel foglalkozó rövidhíreiből kiderül, hogy kell röviden megfogalmazni a semmit, majd ugyanolyan terjedelemben tudósítani az utóbbi évek legnagyszerűbb történéséről, a Csörnöc-Herpenyő patak revitalizálásáról. (Ezután még arról kapunk tájékoztatást, hogy a MOHOSZ ünnepli egy olyan horgászegyesület megalakulásának centenáriumát, amely megalakulásához semmi köze sem volt.)
Utoljára maradt a HV(G) 2008/5-6. száma. Az általános iskola felső tagozatán elvárt minimális fogalmazáskészséggel és helyesírással folyamatosan szélmalomharcot vívó lap hardcore szakmaiságú, "domolykóra úszóval" cikkében a második leghosszabb bekezdés az orsóválasztásnak jut, ahol a szerző a logika Arisztotelész által képviselt vonalvezetése mentén haladva tárja elénk, miért kell domolykóra minimum négy csapágyas orsó. Permisszái között szerepel, hogy a zsinórt sokszor tekerjük (nem mindegy álló, vagy folyóvízben), a konklúzió utolsó sorát szó szerint idézném: "Mérete legyen 20-30-as, és legyen peremfutó". (Az orsó című rövid bekezdésben egyébként összesen 13 helyesírási és fogalmazási hiba van.)
