Rövid hírben már áradoztunk a vasi csodáról, a Csörnöc-Herpenyő patak újraélesztéséről. Akkor megígértük, hogy részletesebben is beszámolunk a projektről, szakmailag. Van még néhány képünk is, hátha hatásukra valakinek kedve támad szétnézni a vízen...

A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke Csécs Sándor két évvel ezelőtt elhatározta, hogy az utolsó pillanatait élő Csörnöc-Herpenyő patak megmentésére tesz kísérletet egy EU-projekt keretében. Az egykor nagy élővilággal és bő vízhozammal rendelkező patak természetközei állapotának visszaállítására 2006-ban a Vas Megyei Horgász Szövetség, mint projektgazda nyújtott be pályázatot európai uniós támogatás elnyerésére az Interreg Horvát-Magyar-Szlovén Szomszédsági Program keretében. A pályázatot első körben várólistára helyezték, majd 2007 második félévében az Interreg program tartalékkeretének terhére támogatást nyert a projekt.

A Csörnöc-Herpenyő patak újraélesztésében szakmai partnerként részt vett az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósága, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság, a Ribiska Druzina Lendava Szlovénia.

A szövetség által elnyert támogatás 76 000 000 forint volt, melyet 4 000 000 forint önrésszel kellett kiegészíteni. Négy beavatkozási helyen folytak munkálatok, melyek célja a vízutánpótlás, vízmegtartás, és vizes élőhelyek kialakítása volt.

1. Vízpótlás a Rábából

Az első és talán legsürgetőbb probléma a víz utánpótlásának kérdése volt. A Rába folyóból vízkivételi műtárgy segítségével, és a régi holtág meghosszabbításával egy másfél kimométer hosszú vízátvezető csatornát alakítottak ki Körmend térségében. Ez a megoldás tulajdonképpen a vízutánpótlás természetes útját rekonstruálta, hiszen a Rába régen (és ritkábban még mostanság is) nagyobb áradások esetén összefolyt a Csörnöc-Herpenyő patakkal. Rábából kivett víz mennyisége előre láthatólag a kísérleti időszak után 200-220 l/s lesz. 

 2. Surrantó Nádasdnál

A projekt második beavatkozási helyszíne Nádasd községnél volt.  A kialakított háromlépcsős surrantó már az újonnan érkező víztömeg visszatartását szolgálja, hogy felette egészé évben megfelelő víztesttel rendelkező élőhely alakulhasson ki, ráadásul 0.8-1mg/l oxigénbemosó hatása is van. Fontos bizonyítéka a vízfolyás természetes öntisztuló képességének, hogy az ide érkező, ottjártunkkor erősen zavaros Rába-víz itt már kristálytiszta. A növényzettel sűrűn benőtt patakmeder érintetlen maradt a két beavatkozási pont között, igy tudja betölteni a szűrő szerepét.

 3. A kámi mederkotrás és újabb surrantó

A harmadik beavatkozás Kámnál a horgászok által régen kedvelt és látogatott szakaszán végezték el. Itt a feliszapolódott medret kotorták meg, valamint a kiszáradó félben levő Koponyás-patak betorkollásáig tették járhatóvá a partot. A Koponyás-patak betorkollása alatt szintén egy háromlépcsős surrantó kapott helyet, amely segít visszaduzzasztani a vizét mindkét pataknak.

 4. A torkolat Sótonynál

Végül a horgászok nagy örömére egy igazi "kultúrszakaszt” is kialakítottak Sótonynál, ahol a Csörnöc-Herpenyő eléri a Rába folyót. Ezen szakaszon 500 méter hosszan tisztították meg és mélyítették a patakmedret. A jobb part gyalogosan megközelíthető, a folyó túloldalán érintetlenül hagyták a természetes környezetet. A projektgazda által megbízott kivitelező olyan kiváló munkát végzett, hogy a természeti értékek, a változatos növényvilág nem sérült a munkálatok alatt.  A sótonyi szakasz óriási jelentősége, hogy a halak számára átjárható háromlépcsős surrantón a Rába ívó halai már a jövő tavasszal újra feljuthatnak természetes szaporodóhelyeikre.

A fentebb leírtak forrása a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége által kiadott sajtóanyag, amihez mi nem is nagyon kívántunk hozzátenni, inkább ajánjuk a helyszínen készült képeinket.