Mikor pár hónapja belekezdtem Szalacsi idézetekhez címzett postjaimba, egy olyan sorozatra gondoltam, ami az agyonszabályozott horgászatra, a vízfejű vízkezelőkre, és a halászati jogot gyakorló vállalkozások baromságaira hívja fel a figyelmet.
Az egészhez azért fogtam hozzá, mert nálunk, Szolnok vármegyében feltűnően nagy offenzívába kezdett a halász, hogy valami rendet csináljon a vízen. A sportosabb, eredményesen horgászható természetes vizek jelentős része fölött egy kft gyakorolja a halászati jogot, elég drágán mérik a területi engedélyeket, pl. az élő Tisza hatvan kilométeres szakaszára egy napijegy majdnem két rugó. Az éves területi zsugák sem olcsók, ha minden természetes vízre jegyet akarok váltani, ami negyven kilométeres sugarú körön belül van, hatvanezer alatt nem úszom meg.
Szóval, költeni kell a dologra, de hát ez máshol is így van, nincs is ezzel semmi baj. A gond akkor kezdődik, mikor ez a bizonyos kft belefeledkezik saját vízfejének csodálatába, és a kommunista retorika szabályai szerint kommunikálja, sőt, kommunista színvonalon és módszerekkel, végre is hajtja saját maga által alkotott rendelkezéseit.
Idén a halász feltechnikázta magát, "felszítta a púpját", és intenzív igazoltatásba kezdtek. Ez nagyon rendben van, még örültünk is neki, hogy már januárban járőröztek a vizek mellett, kérték az engedélyeket, ellenőrízték a fogási naplót, horgászezközöket, ha volt köztük rendőr, nézte a gépkocsi iratait. Teljesen jól van ez, végre, legalább a gereblyézőket majd eleszi a környékről a fene, lesz haszna ennek a minden átmenet nélküli keménykedésnek. Akinek rendben vannak a dolgai, nem kapálja a vizet, annak nincs oka megsértődni, ha vegzálják.
A dolog egyre rendszeresebbé vált, hallani lehetett, hol az egyik, hol a másik víznél fogtak gereblyézőt, a horgászboltban ugye mennek a hírek. Aztán jöttek érdekes infók is. Egyre többet hallottuk, hogy a kelleténél alaposabbak voltak az ellenőrök, sok cimborának elvették az engedélyét, területi jegyét is. Volt aki ellen szabálysértés miatt feljelentést tett a kft, de senkinek nem adták vissza a területi jegyét, amit a balga horgász már év elején előre kifizet, persze egész évre. Mentek mindenféle ellenőrízhetetlen hírek, elképesztő sztorikat meséltek a sporik. Shepherd mesterrel megbeszéltük, végigjárjuk ezt a dolgot, de addig nem írunk róla, amíg konkrét esetbe nem botlunk.
Először egy régi cimboránk írt, hogy elvették a területi jegyét, mert "szemetes helyen" horgászott. Nem akarta, hogy nevesítsük, nem panaszkodós fajta, esze ágában nincsen a halászokkal vitatkozni. Nem szemetelt, nem tud. Régóta ismerjük, sporthorgász. De az ellenőrök találtak tőle 4-5 méterre üres üveget, PET palackot, és ez szerintük elég volt ahhoz, hogy bevonjanak egy 13000.- Ft ára engedélyt. Vegyen újat a "vétkes", ha pecálni akar. Vett is, úriember, nem fog vitatkozni, de nem esett jól neki a dolog. Versenyhorgász. Nem keveredhet ilyen méltatlan ügybe.
Aztán az én "öreg" cimborám járt hasonló módon, mikor a Tiszán pecázott, minden szabályt betartva. Nyugdíjas lévén, kismotorral öregesen kiballagott hetente négy-öt alkalommal, elvolt a víznél egész nap, ha valamit fogott akkor örült, ha nem fogott halat, legalább jó levegőn volt. Nem kímélte a bajság, alig lábalt ki a rengeteg kemoterápiából, amíg pecál, legalább gyógyul. Egy éve tünetmentes. Sanyibá egy derűs pecás, negyvenöt évet melózott azért, hogy nyugodtan pecálhasson, amikor neki jólesik.
Persze ez nem ilyen egyszerű. Elmesélte Sanyibá, hogy egy terepjáróból figyelték, aztán oda is mentek hozzá az ellenőrök, felszólították, igazolja magát, adja át a szükséges engedélyeket. Az én komám szó nélkül odaadott mindent, teljesen biztos volt benne, hogy az összes létező szabályt betartotta. Kiderült, hogy mégsem, mert a horgászhelyétől hat méterre, egy bokorban, és tizenkét méterre a szántóföldön, foszlott tápos-zsák, nejlon bevásárlószatyor maradványok vannak. Sanyibá odaballagott, megnézte, tényleg, jó ideje ott lehettek már, benőtte a fű. Kérdezte, mi a gond, a vak is látja, hogy évek óta ott lehet a szemét, nem ő rakta oda. Az ellenőrök közölték vele, hogy de bizony, köteles lett volna a szemetet összeszedni, mielőtt pecázni kezd. Szabálysértést követett el, ezért bevonják a területi engedélyét.
Sanyibá először azt hitte, viccelnek vele, aztán kiderült, hogy nem. Írtak egy jegyzőkönyvet, elmodták, hogy nem köteles aláírni, de ők, mivel hárman vannak, tanúsítani fogják a szemetelés tényét. A kisöreg nem nagyon jutott szóhoz, visszaballagott a partra, leült a botokhoz. Az ellenőrök nézték egy darabig, aztán az egyik lement szólni, hogy most már indulhat Sanyibá haza, mert területi jegy nélkül nem szabad horgászni. Hát, ez tette be az ajtót. Összepakolt, hazamotorozott, és első dühében írt egy levelet a megyei sajtónak, elmesélte, hogy járt. Életében még nem panaszkodott az öreg, én dolgoztam vele két évet, az első bétémben még kültag is volt, ismerem eléggé. Ha valakivel gondja volt, odament, megbeszélte, eszébe nem jutott volna feljelenteni.
A megyei lapnál foglalkoztak a dologgal, egy egész korrekt cikk született, innen olvasható.
Egy mondatban annyi a lényeg, hogy a kft hatóságot játszik, nem csak azzal, hogy igazoltat, személyes adatokat kezel, és elvesz olyan értéket, amiért az állampolgár pénzt adott (egy évre előre, na ez milyen fineszes), hanem saját hatáskörben azzal büntet, hogy a "vétkes" majd vásárol új éves területi jegyet. Ráadásul mindezt a Hortobágyi Nemzeti Parkra való hivatkozással, mintha ez a tetű cég tartaná karban a Nemzeti Parkot.
Hát a jó kurva anyjukat, ez milyen patkány dolog, jelentsék fel, ha valakit környezetszennyezésen érnek, van annyi hatóság ebben az országban, hogy eljárjon. Gazdasági társaság honnan veszi a bátorságot, hogy egyszemélyben legyen első és másodfokú szabálysértési hatóság, nem érem föl ésszel.
Ez a bekezdés a saját véleményem, ha esetleg sajtóperen godolkodna a kedves HALÁSZ KFT, engem keressenek.
Shepherd komám rendesen körbe van véve jogász, ügyvéd spannokkal, meggyőztük Sanyibát, hogy adja a nevét egy olyan perhez, amit figyelemmel végig tudunk kísérni itt a Szálkán, mások okulására szolgál majd a dolog. Az öreg nem nagy örömmel, de megírta a megbízást, olyan ügyvéd vette kézbe az ügyet, aki sokkal komolyabb jogsértésekben is sikerrel járt el, elég sokszor szerepelnek a médiában, erről ennyit.
Első körben felszólította a kft vezetőjét, hogy haladéktalanul adja vissza a jogtalanul bevont területi engedélyt, és kérjen bocsánatot azért, mert túllépte a hatáskörét.
Persze, dehogy válaszoltak, ahhoz gerinc kellett volna, meg írástudás. Ez is a patkányságukat bizonyítja, meg a gőgös kommunista mentalitásukat, tudják nagyon jól, hogy jogtalan, amit csinálnak, de sokkal egyszerűbb a mezei pecást basztatni, meg újabb területi jeggyel lehúzni, mint megírni pár sorban, milyen jogszabály alapján járnak el. Semmilyen rendelkezés nem igazolja a faszságukat, ezért nem is válaszoltak.
Most itt tartunk, az ügyvéd úr keresetet nyújtott be, polgári per keretében követeli vissza a jogtalanul bevont területi engedélyt.
Sanyibá viszont ennek már nem tud örülni, tegnap délután temettük. Nem állítom, hogy éppen a halászok dermesztő baromsága miatt, de kiújult a betegsége, és pár hét alatt el is vitte. Senki nem tudja megmondani, meddig pecázhatott volna, ha nem kötnek bele a taknyok.