A horgászat mellett két dolgot csinálok gyakran, a másik régi műszaki holmik gyűjtése, restaurálása. Már gyerekkoromban imádtam a kormos, füstös mozdonyokat, a vezérállásban megfogdosni számtalan sárgaréz kallantyút, megütögettem a párás manométereket, töröltem hőmérőt. Közúti járművek közül a lemezvillás Csepel volt a kedvencem. Ezt a motort a mai napig szeretem, pedig volt már 1948.-as Zündappom, mégrégebbi BMW-m is. Nagyon szeretem a régi mechanikus svájci órákat, egyszerűen lenyűgöz a szerkezetük, a stílusuk, a hangjuk. Képzeljenek el egy közel kétszáz éves órát, ami még működne, ha muszáj volna. És föl merném húzni.
Sokáig filóztam, vajon miért pont ezek a technikai érdekességek hoznak techno-nekrofil izgalomba, aztán rájöttem. Hiába készült mindegyik antikvitásból több száz, vagy több ezer darab, mindet komoly szakmai alázattal, és a kézművességnek gépekkel utánozhatatlan stílusában rakták össze. A vén dolgok nem szalagon készültek, hanem tanult mester által, figyelmes, pontos mozdulatokkal. Bennük van az ember, a maga ügyességével, verítékező homlokával, a törekvéssel, hogy más gyártók, mesterek fölé nőjön.
Ma már kevés holmi készül így, átvették a gépek a gyártás nagyját, így aztán némely sok tárgyban hiába keressük a lelket. Pedig általában keressük, én legalábbis sokkal többre tartok egy tiszabei rongyszőnyeget a legjobb bokharait utánzó, géppel készült perzsánál. Mondjuk ez egy roppant szar hasonlat, mert még sose vettem szőnyeget, csak nézegettem, ha itt-ott közelembe került.
Viszont horgászbotokkal sokat szemezek, midőn betérek valamilyen horgászboltba csontit venni. Először mindig a botokat nézem, aztán az orsókat, szákokat, horgokat, érdekelnek az új dolgok is, persze. Nem veszek sűrűn új botot, ami van, azzal igyekszem halat fogni. Sokáig azt hittem, hogy túl nagy újításokat már nem lehet a botépítésben elérni, csak az anyaguk és az akciójuk miatt különböznek. Valahogy mind egy kaptafára készül, gondoltam. Rosszul.
Készülnek ugyanis egyedi darabok, amiket nem érdemes boltban keresgélni. Nem a versenyzők számára, promócióban gyártott botokról beszélek, hanem a cimborám botjairól. Bezony, létezik a botépítésnek egy igen ritka változata, a kézműves bot.
A szándék nem túl régi, pár éve unta meg egy horgásztársunk a bolti botokat. Rájött, hogy nem kell beérnie a gyári botok egyenhosszával, konfekcionált méretekkel. Nem muszáj mindig kompromisszumokat kötni, választani a "jó gyűrűk, de olcsó nyél", vagy a "gerinces pálca, de igénytelen kivitel" között. Félreértés ne essék, mindenki tudja, hogy a szalagon gyártott botokkal is lehet szórakozva halat fogni, nem akarok itten botsznobizmust ölteni arcomra. De haverunk jobban érezte magát, ha minőségi botot építhetett.
Úgy bizony. A mester gyakorlatilag bármilyen botot legyárt, pergetőbottól, legyezőboton keresztül a matchbotig. Rakósat még nem rendeltek tőle, de például a bojlis botjai már kedveltek. Egyelőre szűk kör, egy levelezőlistás társaság rendeli és teszteli a pálcákat, minden létező méretben, kivitelben. Úgy tessék ezt elképzelni, mint az egyedi motorépítést. Bemegy a motoros mondjuk a radical, vagy a gigamachine műhelybe, előadja, mit szeretne, mire akarja a motort használni. Aztán a tervezők agyalnak egy sort, fúrnak-faragnak, és a végén születik egy csopper, ami senki másnak nincs a világon.
Lényeges különbség viszont, hogy míg az épített motorok költsége a gyári gépek árának többszöröse, addig egy-egy unikális botot meg lehet rendelni a bolti ár környékén. És itt akkor legyünk azonnal gecimód részrehajlóak. Ezek a pálcák sportex minőségűek, mert a bottest is Sportex, Fuji gyűrűkkel, de a gyárinál kicsit mégis jobb az eredmény. Azám, nem kínai, sárgavégű kategória. A lehető legjobb, legtartósabb alkatrészekkel dolgozik a gyártó, nem búcsúban lövi az árut. Azt gyártja le, amit kér a vevő, egyiküket sem érheti meglepetés.
Kérem szépen. Nekem van egy ilyen kézműves botom. Úgy alakult, hogy rendeltem egy pergetőt cimborámtól, aztán a barátaim megfinanszírozták. Ajándékba kaptam végül, és nehezen tudtam megköszönni. Azt hiszem, velem fogják temetni, annyira kedves darab. Nem túl sok rekordhalat fogtam vele, de nagyon kellemes szerszám. Finom, elegáns bot, a lehető legjobb gyűrűkkel, akcióban felkeményedik, rettenetes tartalékok gyűlnek benne. Könnyű bot, süllőre pergetni való, csónakban ideális, mert nem túl hosszú. Egész nap lehet vele dobálni, pontos, gyors, gerinces. Mint sok barátom és példaképem..
Próbáltam pár fotót lőni a botról, tessék ámulni.
Mondom. Jegyezzék hát fel. Kultikus darabok. Az enyém szakrális, egyben.
Organizátor
Boszorkány
Cigányasszony