Kérem szépen, a kutya nem lerágott csont. Hiába vigyorgott évekig ránk unos-untalan a téli horgászmagazinok címlapfotóiról, hiába próbálták mindenre elszánt pecások módosult tudatállapotban titkát megfejteni, hiába költöttek kisszerszámos halászok misztikus népmeséket róla, a titok titok maradt.Eddig.
Mindenki előtt ismert tény, hogy a kutya (vagy ahogy a szakbarbárok hívják: a menyhal) csak és kizárólag a téli félévben fogható, éjszaka, halszelettel, esetleg gilisztával vagy babahallal.
De gondolta volna valaha is, hogy a nappal nyüszögő kis spánielként a partvédő kövezéshez simuló uszonyos az est leszálltával az északi vizek Tánczos Gáboraként veti magát a fiatal, hamvas combú gázlómadár-lányok után, ha pedig ezzel sem tudja csillapítani Lagzi Lajcsinénál is nagyobb étvágyát, megpróbálja becserkészni a frissen metamorfolódott kecskebékafiúkat is?Hogy fajtársait előszeretettel gyömöszöli a központi költségvetésnél is feneketlenebb bendőjébe?
Bizony, a bamba kis jószág barátságosan foltos külseje egy igazi északi, keményfarkú rozmárlelket rejteget.
A menyhal nem kicsi. Szélsőségesen hideg telű kontinentális klímán - amelyért jobban rajong, mint a regionális gázszolgáltatók, - akár 34 kilósra is cseperedhet!
Kanadai tudósok azt a mende-mondát is megcáfolták, miszerint a menyhal nyáron lidocain-szprével fújkálja magát a meleg ellen, és az sem bizonyult valódi információnak, hogy szárnyashajók aljára tapadva utazik a nyáron forró Pestről a hűvös Frankfurtba.
Viszont egészen mellbevágó az a tudományos felfedezés, hogy képes a magyar politikai közbeszédnél is mélyebbre süllyedni, ha kell egészen 700 méteres mélységig is.
A menyhal, ha biológiai órája párosodásra hívja decemberber és február között, úgy felizgul, hogy vándorolni is alig bír - megelégszik az első szembejövő sekély, homokos partszakasszal. Viszont ott akkorát szeretkezik, hogy a nőstény képtelen abbahagyni az ikrázást egészen másfél millió darabig.
"A szegény ember homárja" - így hívják Észak-Amerikában, és rossznyelvek szerint ez a becenév egy olyan partin született, ahol a legszegényebb résztvevő is minimum egy hallgatólagosan elfogadott Rockefeller-zabigyerek volt.
Ebből már következtethetünk ízére és árára: zseniális és nagyon magas.
(bővebben itt: szindbadek.hu/)

Noha holarktikus fajként írja le a szakirodalom (vagyis a teljes északi féltekén megtalálható), három alfaja is van: az európai törzsalak, az amerikai és a szibériai.
Ha valaki utóbbit megfogná a pesti Dunán, az óriási tudományos szenzácioó volna. (Ez esetben kérjük, juttassa el a Szálkához, garantáltan meg fogjuk kóstolni!)
Nos, a menyhalszezon nem ért még véget. Mindenkinek ajánlom, hogy üljön le a Duna-partra éjjel, tűzze fel a beles kárászpatkót, és fogjon jó sokat ebből a csemegehalalból, hiszen a főváros teljes területére érvényes engedélyek szűk harmincezres árából még öt kiló filé sem jön ki!