London városi tanácsa elképesztõ dologra készül: kiásatja a város rég eltemetett folyóit.
Merthogy nem csak Temzéje van neki, hanem Rodingja, Wandle-je and Colne-je is - egyik bebetonozva, másik föld alatti csőbe préselve, harmadik meg a külvilágot elzáró beton magasfalak közé zárva vagy épületek alá paszírozva, és a sornak közel sincs vége.

Csakúgy, mint Magyarországon, a vízfolyás-gyilkolászás nagy múltra tekint vissza a fogatlan Arsenal-drukkerek õshazájában is. Már az iparosodás elején megkezdődött. Az akkor robbanás-szerûen növekvõ lakosság durrogás-szerûen növekvõ fekáliáját a mérnökileg legindokoltabb helyre, a folyóba vezették, és mivel az így egyre penetránsabb szagot árasztott, jobbnak látták betemetni. Elõször csak egyet, aztán meg sem álltak 600 kilométerig, illetve a Temzéig. 

Tizenöt évvel ezelőtt azonban fordult a betontömb, és máig 22 kilométernyi folyó kapott régi-új kavicságyat.  A mostani projekt ezt fogja megfejelni még tizenöttel, hat év alatt.

Az akció kiötlői - zömében állami szereplők - azzal indokolják döntésüket, hogy az így rehabilitált vizek nemcsak a természetet fogják visszahozni a metropoliszba, hanem közösségi életteret teremtenek, mérséklik az árvízveszélyt, de ami talán a legmeglepőbb: csökkentik a lakosság antiszociális magatartásából fakadó konfliktusokat.
 

guardian.co.uk/telegraph.co.uk