HTML

Szálka

Élővizek mindhalálig! Nyálka, pikkelyek, síkosság, fokgazdálkodás. Heroikus küzdelem az első nyilvánosan közvetített vágótokívásért.

Friss topikok

  • Don Pármezán: @gringo: A fokgazdálkodás jó dolog volt, mert az is csak volt már, múlt időben. Minket, kisszersz... (2019.07.21. 20:44) Sumák hálózás árvízkor
  • Mária Kosztolányi: Bóni-fok, Bóni Antalról kapta a nevét, ha többet szeretnél tudni róla szívesen mesélek. A Bóni gró... (2019.03.21. 00:49) Bóni gróf varsát húz a faszára.
  • csiró géza: @nyubocs: Türelme nem volt hiábavaló. (2019.03.09. 12:53) Cifrafosat a vajhal
  • Vélemény Pista: ? (2019.02.24. 11:45) Lota lota to Kerka
  • WildBear: @Girhes Joe: Látom, erre 9 év alatt nem jött válasz, pedig engem is érdekelt volna.. (2018.02.17. 17:00) Tiltott módszerek III.

Linkblog

Exhumálják a vízhullákat Londonban

2009.01.20. 23:22 csiró géza

London városi tanácsa elképesztõ dologra készül: kiásatja a város rég eltemetett folyóit.
Merthogy nem csak Temzéje van neki, hanem Rodingja, Wandle-je and Colne-je is - egyik bebetonozva, másik föld alatti csőbe préselve, harmadik meg a külvilágot elzáró beton magasfalak közé zárva vagy épületek alá paszírozva, és a sornak közel sincs vége.

Csakúgy, mint Magyarországon, a vízfolyás-gyilkolászás nagy múltra tekint vissza a fogatlan Arsenal-drukkerek õshazájában is. Már az iparosodás elején megkezdődött. Az akkor robbanás-szerûen növekvõ lakosság durrogás-szerûen növekvõ fekáliáját a mérnökileg legindokoltabb helyre, a folyóba vezették, és mivel az így egyre penetránsabb szagot árasztott, jobbnak látták betemetni. Elõször csak egyet, aztán meg sem álltak 600 kilométerig, illetve a Temzéig. 

Tizenöt évvel ezelőtt azonban fordult a betontömb, és máig 22 kilométernyi folyó kapott régi-új kavicságyat.  A mostani projekt ezt fogja megfejelni még tizenöttel, hat év alatt.



Az akció kiötlői - zömében állami szereplők - azzal indokolják döntésüket, hogy az így rehabilitált vizek nemcsak a természetet fogják visszahozni a metropoliszba, hanem közösségi életteret teremtenek, mérséklik az árvízveszélyt, de ami talán a legmeglepőbb: csökkentik a lakosság antiszociális magatartásából fakadó konfliktusokat.
 

guardian.co.uk/telegraph.co.uk
 

6 komment

Címkék: élőhely rehabilitáció folyórevitalizáció

A bejegyzés trackback címe:

https://szalka.blog.hu/api/trackback/id/tr11892278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Adrian Mole 2009.01.20. 23:39:42

Budapesten is lenne feladat: Örgögárok, Békásmegyeren az általam nem ismert nevű patak, Rákos-patak évek óta húzódó revitalizációja, meg még biztosan van egy csomó.

gringo 2009.01.21. 06:01:43

Pesten a legkomolyabb betemetési akció a Nagykörút helyén lévő Duna-ág eltüntetése volt a XIX. században. Eleink is értettek a kubikoláshoz, pedig megkímélhettek volna minket pl. egy Combino-botránytól.

Bereczki Zoltán · http://miskolcblog.blogspot.hu/ 2009.01.26. 11:34:59

Miskolcon a belvároson folyt keresztül a Szinva. A 80-as évek eleje óta 2x2 sávos út van a helyén. Szerencsére tervbe van véve a kibontása, de megvalósulni nem tudom, mikor fog.
És itt sem ez az egyetlen befedett patak.

csiró géza · http://szalka.blog.hu/ 2009.01.26. 13:57:31

Erről már hallottam, de mikorra tervezik (elméletben)?

Bereczki Zoltán · http://miskolcblog.blogspot.hu/ 2009.01.27. 10:58:20

Konkrét időpontot nem tudok. Tavaly volt egy építészeti ötletpályázat a Szt. István tér kialakítására, ott a kiírás már nyitott Szinvával számolt.
A mi építészirodánk is csinált városi megrendelésre egy tanulmánytervet erről 2006 elején.
Szóval napirenden van a dolog, az biztos.

Shepherd · http://www.hinta.hu 2009.01.30. 09:06:39

@gringo: A Nagykörút kis részén lévő holtág első megközelítésben nem volt beteme, sőt, Reitter Ferenctől, a Közmunkatanács első főmérnökétől származó műszaki terv a mélyfekvésű területeket hajózható csatornával szerette volna összekötni, felélesztve az egykori folyóágat. A csatorna 8 láb mély, 120 láb széles lett volna, északi és déli végén egyaránt zsilipkapukkal elválasztva a Dunától. Reitter szerint az építés költségei 11 125 155 forintot és 87 9/10 krajcárt tettek volna ki. A csatorna megvalósítására létrejött a Pesti Dunacsatorna-társaság, majd 1868-ban Mention Alphons és üzlettársai lefoglalták maguknak az előmunkálatok jogát, vállalva, hogy 4 év alatt kiépítik a legnagyobb dunai hajókkal is hajózható ágat, 12 híddal és 48 rakodóhellyel. A csatorna partjaira látványos palotasorokat terveztek. A csatorna végül pénzügyi okok miatt nem valósult meg, a helyén futó közúti nyomvonal azonban véglegesen bekerült a városrendezési tervekbe. Ma is ott szopunk.
süti beállítások módosítása