Juhász Attila

1960. október 7.-2010. október 28.

 

Régóta

azt tervezzük, hogy

50. születésnapon elmotorozunk

a Lánchídra, lenézünk a Dunára,

és beledobjuk az órát

a nagy vízbe.

A képen látható objektum első ránézésre talán azt az érzetet kelti a szemlélőben, hogy végre elkészült a híres Kocsordi Atombunker oxigénellátó-berendezése, de a segítőtábla jelzi, beköszöntött a forradalom a horgászcsaliárusító-iparban.

 A nagy valószínűséggel szendvicsautomatából épült berendezés a második csaliautomata az országban, a feltaláló alkotta meg az elsőt, ami a Balatonnál került a rendszerbe, míg a képen látható a Lupaszigetnél levő Hermes áruház kerítésébe ágyazva teljesít szolgálatot. A mai világban, ahol a pl. a NOKIA telefonnévjegyzék sem kompatibilis egy másik NOKIA telefonnévjegyzékkel, figyeljük meg, hogy a fejlesztők egy gyors flare upgrade-del megoldották, hogy a végberendezés kezelje a 200Ft-os érmét is, ami mindenképp színvonalas megvalósításra utal.

 A klasszikus kínálat csonti, giliszta (a 10 Celsius-ra kalibrált hűtőrendszer biztosítja az élőanyagok magas minőségét), pufi, alapetetőanyagok mellett a szortimentben megjelennek olyan unikális, magas gasztronómiai értékkel bíró anyagok is, mint a Lucernás-mandulás etetőanyag, amivel például a blogíró harmincéves horgászpályafutása során eddig sohasem találkozott.

Úgy gondolom a horgászcsaliautomata-üzlet nagy jövő előtt áll, ami nekünk, horgászoknak jó, mivel megszűnik a spontán, heurisztikus horgászatok eddigi fő kerékkötője, a csalihiány.  Szívesen találkoznék például a Rákospatak-kifolyónál egy 0-ás Mepps, 1-es Mepps, 2-es Mepps, 13-as original műcsalikkal feltöltött automatával, de a Parlament oldalára szerelt, alkalmazkodva a helyi igényekhez, tartalmazhatna lótetűt, piócát, közepes harmatgilisztát, cupákot, és kockába vágott pálpusztai sajtot is.

Várjuk az ötleteket, ki, milyen helyszínen, milyen kínálattal képzeli el az új csaliautomata megjelenését?

Egyszer írtunk már arról, hogy sokunk kedvenc éjjeli süllőzőpályáját, a Kopaszi-gátat és a hozzá belülről szorosan tapadó Lágymányosi-öblöt valamelyik cégén keresztül megvásárolta a nagyértékű vízparti ingatlanokat szenvedélyesen gyűjtő Leisztinger Tamás, potom 417 millió forintért és természetesen az újbudai önkormányzattól. Aztán továbbpattintotta egy luzitán cégnek - ha hinni lehet a HVG-nek - kevésbé potom 25 milliárd forintért. A Fővárosi Főügyészség ekkor (2007 októberében) nyomozást indított, hogy ügyészségileg teljesen precíziós legyek: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének alapos gyanújával. Ezek után elvermelt az ügy, és tavasszal sem pezsdült fel, hiába vártuk álló pergetőbottal. Tavaly év végén azonban egyszer csak (ide az jönne a klasszikus vicczből, hogy: "mi a picsa", de én direkt nem írom le) bekapcsolódott a Központi Nyomozó Főügyészség is a felderítésbe. Márpedig ez olyan, mint amikor az amcsi filmekben a texas-i serif bagót rágcsálva vezeti a helyszínelést, és váratlanul megjelenik az FBI. Nem jelent mást, minthogy nagyhal került a képbe. Schneller Domonkos fideszes újbudai képviselő szerint Veres János volt MSZP-s pénzügyminiszter is érintett lehet sok más politikustársa mellett. Tegnap óta pedig a Kincstári Vagyon Igazgatóság volt vezetői is mindannyian a hivatalosan gyanúsított személyek között tudhatják magukat.

További optimizmusra okot adó részletek itt:

http://ujbuda.blog.hu/2010/05/19/obol_ugy_ujabb_11_gyanusitott

érv a csongrádi vízlépcső mellett.
Vincze László képviselő szerint Szolnok járna legjobban a duzzasztóval, mert aszályos időkben az emelt vízszint stabil ivóvízbázis, hát.
Mondjuk arra ott a Holt-Tisza, és hát megszűnt ugye a cukorgyártás, bezárt a papírgyár, ezek negyedét pocsékolták a napi 50000 m3 víznek. Van még pár mélyfúrású kútja is a városnak, ezekre kannákkal jár a város minden évszakban, tiszta, lágy, gyógyhatású vizű kutak. Vincze képviselő ezekről nem tud, szerinte kell az a csongrádi vízlépcső Szeged fölé, hadd igyon Szolnok, érted, logikus.
Azt még nem számolta ki a jóember, mibe kerülne Szolnoknak tisztítani az emelt szintű tiszavizet ihatóra, persze az is jó pénzes móka, mint vízlépcsővel játszani, meg lehet duzzasztani ilyesmivel különféle kasszákat.

Ha csak egy ember is van, aki nem tud róla, már nem hasztalan ez itten lejjebb.

Sokat pihen szegény tetszhalott Szálka az utóbbi időben, de van az a közlemény, amire a halottnak is ugrani kell. Mert közlemény és közlemény között óriási a különbség tud lenni, még kommunista vonalon is. Van ugyebár az egyszerű közleményecske, amit senki se olvas el. Aztán van az az idegesítő fajta, mire az emberek köpködnek egy kicsit, aztán tovább isszák a kisfröccsöt, és elfelejtik az egészet. Van olyan, amit meg is vitatnak egyesek, meg olyan is, amiért perelnek. De a közlemény-rendszertan trónját március 4. óta új király üli. A MOHOSZ Tisza-tóval kapcsolatos nyilvános állásfoglalása igazából több is, mint közlemény, minden bizonnyal műfajteremtő, noha morfológiáját egyelőre még lehetetlen megrajzolni, valahol átmenet a túlélő horror és az angol abszurd között. Szakmai neve sincsen még, de nekem személy szerint a MOHOSZ-fiction tetszik a legjobban.

Már az a történet elején lebilincsel a jó és a bizonytalan, a törvényes és a törvényesnek hitt vérre menő tusakodása. Ritkán tapasztalható ilyen tépelődés a hasonló művekben, talán Kádár János önmarcangolása utolsó beszédében lehet partiban vele. Aztán valahol a közepén olyan kopernikuszi fordulat jön, melyhez hasonlót utoljára maga a nagy Kopernikusz élt meg, amikor rájött, hogy nem körülötte forog az a sok világító bizbasz, amitől este nem tud elaludni.

A mű komplett, kiforrott rendszert alkot, a végén sem csökken a színvonal, sőt belekerülnek újabb kreténisztikus, sőt már-már debil elemek is, miközben a főhős megpróbálja megmagyarázni, miért is volt teljesen indokolt a törvény Korompai utcai magasságokból történő sorozatos híglefosása, végső csattanóként pedig megengedi, hogy az általa elkövetett törvénytelenségeket a jog képviselői és a jog szerint élők egy kisebb kártérítés összeggel kompenzálják.

Kitűnő olvasmány a plenáris ülések szünetére, mindenkinek ajánlom.

Nem kell keresni, inkább idekopizom:

A MOHOSZ március 4-i közleménye
a TISZA-TAVI horgászengedélyek kibocsátásáról

Ismeretes, hogy a Tisza-tavi halászati jog gyakorlása tekintetében jogvita van a Tisza-tavi Sporthorgász Kft., az FVM és a MOHOSZ között. A MOHOSZ következetesen azon az állásponton volt, hogy jogszerűen van a Tisza-tavi halászati jog birtokában és egyedül jogosult a törvény alapján a területi horgászjegyek kibocsátására. Álláspontunk változatlan. Minden bizakodásunk ellenére azonban, az érintett felek közötti perben a bíróság nem hozott ítéletet, a tárgyalást elhalasztotta júniusra. Tekintettel arra a kényszerű, de sajnálatosan tényleges helyzetre, hogy az FVM és annak szakigazgatási szervei segédkezésével a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. halőrei, ingerült vehemenciával és agresszivitással zaklatják a horgászokat és mindazokkal szemben, akik a MOHOSZ által kibocsátott területi jegyet vásárolták meg, eljárást kezdeményeznek - a bizonytalan jogi helyzetben - a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. halőrei zaklatásainak elkerülése érdekében, a MOHOSZ, vállalva a súlyos anyagi veszteség terhét is, a békés horgászok nyugalma érdekében, felhívja a horgászok figyelmét, hogy a bírósági ítélet megszületéséig, a

Tisza-tavon
ne horgásszanak a MOHOSZ által kibocsátott területi jeggyel,
és az ún. háromszektoros országos engedéllyel.

Természetesen a megoldatlan jogi helyzet miatt egyetlen horgásztársat sem kívánunk megfosztani kedvelt sportjának gyakorlásától. Bár továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy a halászati törvény rendelkezéseit az FVM és a Tisza-tavi Sporthorgász Kft megsérti, az FVM segédletével gyakorolt erőszak előtt - legalábbis átmenetileg - meg kell hajolnunk, annak érdekében, hogy horgásztársainkat atrocitás ne érje. Mindazoknak, akik korábban a MOHOSZ által kibocsátott területi jegyet megvásárolták, de nyugodtan szeretnének horgászni - korábbi közleményünkben foglaltak szerint - jegyüket visszaváltjuk és a jegyárat visszatérítjük.

Tájékoztatjuk továbbá a horgásztársakat, hogy a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. március 3-án megjelent közleményében foglaltak közül megfelel a valóságnak, hogy a Kft és az FVM között létrejött szerződés érvényességére vonatkozó keresetünktől valóban elálltunk. Tettük ezt annak érdekében, hogy a rendezetlen, vitás jogi helyzet a lehető leghamarabb bírósági ítélettel lezáruljon. Kártalanítási összegként pedig elfogadjuk a bíróság által megítélendő összeget. Mindkét kérdés vitatása azt jelentené, hogy az ügy lezárása és a bizonytalanság, akár évekre állandósulhatna a Tisza-tó ügyében. Az ítélet azonban nem született meg. Jelen közleményben foglaltak megtételére kizárólag az indított bennünket, hogy horgászaink a Tisza-tavon is nyugodt körülmények között hódolhassanak kedvelt időtöltésüknek. Jogi álláspontunkat továbbra is fenntartjuk és a jog eszközeivel tovább harcolunk igazunkért.

Budapest, 2010. március 4.
Magyar Országos Horgász Szövetség

Jaj, még valami:rendkívül mókás, hogy a MOHOSZ jóval a Tisza-tavat jogosan üzemeltető Kft. által kibocsátott területi engedélyek fogyasztói ára alatt, diszkont áron árulta saját fecznijét. Nyilván nem volt arcuk olyan sokat kérni a nagy lófaszért.

Tetőzött a Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körös, ám a Hármas-Körös még árad. Íme néhány remek kép.

Kubai Kommunista Párt - MOHOSZ 1:2

Kezdhetnénk a beszámolót a November 13.-i MOHOSZ tisztújító közgyűlés után, bár a két csapat nem egymás ellen mérkőzik ugyan, mindegyik a saját térfelén küzd, de van közös nevező; - ezidáig mindketten a kor, haladás, az ésszerűség és egyéb jobb létformák ellen.

Azt hiszem az Észak-Koreaiak lesznek ebben a versenyben a világbajnokok, ha egyszer megrendezik a Kommunista szervezetek a balfék VB-t, de egy dobogós helyezés még kijárhat a MOHOSZ-nak is. Az ország legnagyobb taglétszámú egyesületéről van szó (kb. 338 ezer taggal) , hatalmas élővízi természeti kincs hasznosítójáról. Természetes vizeink vízkezelői joga meghatározott időre kerül a vízkezelőkhöz, tipikusan horgászegyesületekhez, a legtöbb horgászegyesület pedig MOHOSZ tag. Egy adott víz kezelői joga azonban nem örök időre szól, időről időre pályázni kell rá, így fordulhatott elő, hogy pl. az ország egyik legnagyobb horgászkezelésű vize, a Tisza-tó kikerült a MOHOSZ gondnoksága alól. Alapjában véve pedig jó dolog lenne egy Országos horgásszervezet megléte, az összehangolt környezetvédelni, halegészségügyi, EU-s pályázati munka mellett az egyszeri horgásznak is jó, ha olyan területi jegyet válthat, amivel az egész ország területén jogosult a nem műanyag tavakban horgászni. Ennek az illúziónak (sosem volt így) mára vége van.

A miértekről lehetne itt hosszan írni (írtunk is már). A Tisza-tó kapcsán pl. a MOHOSZ talán egyetlen közismert vízkezelői minőségben tett intézkedéséről, a híres Őszi Állománymentő Halászatról, ami nagyjából a helyi és országos tisztségviselők téli süllőellátmányát volt hívatva biztosítani, vagy aktív döntés-előkészítőként megengedte, hogy a természetesvízi halászat (nem tengerben) mint létező (tehát nem kihalt, mint pl. a mammutvadászat) fogalom bekerüljön Magyarország EU-s halászati jövőképébe, (tudtunkkal Európában egyedüliként, máshol a halászatot a vízrablás helyett halastavakban támogatják) de még hosszan sorolhatnám...

Egy MOHOSZ-tól szokatlan dolog történt azonban november 13.-án. Csécs Sándor lett az egyik alelnök. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének elnöke sok éve külön utakon jár. A Vas megyei hírek sosem szólnak össznépi állománymentő halászatokról, hanem sokkal inkább holt vizek újjáélesztéséről, fenékküszöb építésekről, újabb tanösvényekről és egyéb horgászcélú fejlesztésekről. A szomszédos Burgenlandról is sokan oda járnak horgászni a sporthorgászatot kedvelők, ami nem csak a jobb fogásoknak köszönhető, hanem annak a ténynek is, hogy Ausztriában is a vízkezelői koncessziók el kerültek a helyi horgászegyesületektől (többnyire olyan Délszláv "háborús veteránokhoz", akik egy Hága környéki börtön helyett a pihenés eme aktívabb módját választották) Könnyen a víznélküli egyesület sorsára juthat a MOHOSZ is, akár már 2014-ben, hacsak az új halászfelszerelésre EU-s pénzből pályázók mellett nem kezd el ő is a vagyonfelélés helyett beruházni a vízi vagyonba. Ehhez olyan szakember állt melléjük, aki képes megegyezni egy jó halas projekt érdekében mind a Vízügyesekkel, mint pedig a természetvédőkkel. A magyar valóságot ismerve ez kiemelkedő képességekre utal.

Ha ezt nem teszi, az öregfiúk az utolsó fellegvár, a Dinnyési MOHOSZ élménykombinát stégjéről lógatják majd a lábukat (ahonnan alkalomadtán az Osztrák turistákat viszi a halőr a természetvédelmi területre bérhorgászni) , és Hunyadi Attila legendákat mesélnek egymásnak a nagy kékfarkúról, esetleg a Nagy Nemzeti Igazmondó szavait mantrázzák egymásnak: "Elkúrtuk... Nem kicsit, nagyon..."

Az új időknek drukkolok. Mármint, hogy eljönnek. Szerintem hagyni kéne ezt a ki a legnagyobb balfék VB-t elúszni, és horgászvizeket építeni. Mindenki szépen kitüntetéssel menjen nyugdíjba, aki nem akar építeni (dr Késmárki István leköszönő alelnök is megkapta a kiváló dolgozó kitüntetést) És halakat a vizekbe, nem állománymentő halászokat, őket a saját halastavaikba vonóhálózni, fenékhorgozni, szigonyozni, amihez kedvük van...

A menyhal a rendszerváltás igazi hala. A Legvidámabb Barakkidők utáni horgásztavi pénzmosodák elműanyagtavasosdott horgászkultúrájából kiszakadni vágyú szűk réteg zsákmánya. Olyanoké, akik 3-4-5 halász KFT által birtokolt természetes vízi szakaszra sem átallanak megvenni a területi engedélyt, hogy a természet szétkúrt, lerabolt romjain (értsd: folyóink) télvíz idején este, a siker biztos tudatában, teljes szakrális kelléktárukkal megjelenve hódoljanak pacnipontymentes szenvedélyüknek.

A tipikus menyhalhorgász amatőr-profi somelier is egyben, mivel a menyhalmáj köztudottan a világ legfinomabb étele, ezért horgásszuk. (Itt nincs sport, ez bizony vérre megy.) El kell oszlatnom azt a tévhitet, miszerint a menyhal kiváló sporthal lenne a téli horgászatok alatt. Lófaszt. Kapása nagyjából olyan mint a kiéheztetett törpeharcsájé, egyszerűen ráeszi magát a horogra, tehát nem egy reflexpeca a megakasztása és a tipikusan 25deka-1kg súlyú állat nem produkál márnás-paducos kirohanásokat sem a megakasztás után, egyszerűen szépen kisétál a partra. Horgászatának sava-borsát élőhelyének megközelítése adja, imádja a mély, kövezéses folyószakaszokat, és a különböző műtárgyak mögötti gyorsabb folyasú vizeket, ezek általában nem az operetthorgászoknak megálmodott nádfedeles-fapados, bográcsállványos, gyöngykaviccsal leszórt pályák. És szinte kizárólag csak télen, és este akad a horogra.

Szakrális kellékek:

Ezalatt  a felszerelést, csalikat értem. Semmilyen különleges felszerelést nem igényel horgászata, botból jól bevált bármilyen finomabb folyóvízi fenekező bot, az ehhez szakirodalomban ajánlott 35/40-es 4/5/6/8 csapágyas orsón mindig is halálra röhögtem magam. Itt és most merjünk nagyok lenni, mondjuk ki :Tökmindegy, milyen az orsónk. (Van orsó nélküli megoldás is, évek óta dolgozom az alternatív menyhalazókészségen, ehhez Andor cimborámtól beszereztem 1db 7m-es izmosabb spiccbotot, amint bevetésre kerül, videoanyaggal is szolgálunk az új módszer megismertetéséhez.:-)) ) Ólom a pályához igazodik 20gr-100gr a tartomány, gyakorlatilag a pálcaólomtólkezdve a kanálólomig bármi leakad, ha olyan a meder. A legtöbb pálya márpedig olyan, ezért az ólmot marokszámra vegyük. Zsinórnak én 18-25-ös monofilt használok, a vékony zsinór jobban áll a sodrásban, ezért kedvelem. Horogból a kisebb süllőző, illetve a nagyobb keszegezőt használom, ez utóbbit a Dunán főleg akkor, ha az ultimate menyhalcsalit, a gébet is a helyszínen fogom gilisztával. A csalik. A menyhal húsevő. Top1 csali a halszelet, nálam a beles kárászszelet a favorit, ezt szorosan követi a helyben fogott gébszelet. Gilisztával is van esély, de már csontival is fogtam.

Helyszín:

Nagyobb folyóink, Duna, Tisza, Körös, stb, egyéni menyhalrekordomat (1kg5deka) pl. az Ipolyon fogtam. folyóinkon a mély, köves, de még meghorgászható helyek jöhetnek számításba. Egzotikumként vállaljuk be a műtárgyakat, Csepelen évekig adtuk a sört a Kvassay-zsilip alatti horgászhelyre belépéshez a portásnak, aki nem zárta be a kaput este ezért (aminek egyébként nyitva kellett volna lennie, dehát neki volt kulcsa, és használta is, ez amolyan poszkádárista gebines attitűd volt a portás részéről). De működik a Margit-sziget is, itt baromi jól lehet zavart okozni a gumis futópályán kocogó modernista, önmegvalósító, elitista csajok táborában egy egy jobb fogással, de már egy lazább gébszeletelésnél is erős közönségreakciókra számíthatunk. A Népszigeten most nem fenyegetnek minket a nyári süllőzések alatt rendszeresen a fűben dugó romantikázó párok, ezért ez a hely is ajánlható, vidéken pedig az első kocsmában megmondják az ultranyerő pályát. Hát ennyit a szakmaiságról, jöjjenek a képek a legutóbbi fogás utáni post-processingről...

A 49.5 dekás menyus a bontóaszalon. Gyengébb idegzetőek most hagyják el az oldalt. Az állatot ugyanis kibelezzük és megsütjük, ellentétben pl a BurgeKinggel, ahol a befizetett pénz azonnal sajtburgerré szublimál.

A kedvenc menyhalbontóasztalomon az állat.

Bontás után a részletek. Ajánlott figyelmet szentelni az óriás májnak, és haltejnek. Ezeket a részeket külön rituális szertartás keretében, rendszerint aznap éjjel megsütöm, és felzabálom elfogyasztom.

 A menyhalbelsőségekhez, (akárcsak pl. a libamájhoz)  remekül illik az édes Tokaji bor. A húsához már szívesebben fogyasztok rozét, vagy valamilyen barrique száraz fehérbort.

 Az étel fogyasztás előtt. A máj bundája ugyan kissé odaégett megkaramelizálódott, de ez semmit nem von le gasztronómiai értékéből. A borról még pár szót, neves internetes bulvárujságíró-szerkesztő, és amatőr horgásszakíró (aki bármikor tud 15 idézetet, vagy logikai ábrát akár Antos Zoltántól is) cimborám segített hozzá pár éve egy kisebb tétel Tokaji Szamorodnihoz, ez a palack valahogy megmaradt egészen mostanáig. Olyan frissnek tűnt, mintha 1-2 éves lett volna. Idén is beszerzek tőlük egy tételt, jól jön majd a menyhalmáj mellé...

142/2009. (XI. 3.) FVM rendelet a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet módosításáról

10. § Az R. 27. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A horgász a menyhal kivételével a 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból - a (2) bekezdés szerinti gyermekhorgász kivételével - naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A kifogott halat a korábban fogottal kicserélni tilos. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból és menyhalból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
„9. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez
Egyes halfajok halászati vízterületről kifogható legkisebb mérete
 1.  Kősüllő  Sander volgensis  20 cm
 2.  Sebes pisztráng  Salmo trutta m. fario  22 cm
 3.  Szivárványos pisztráng  Oncorhynchus mykiss  22 cm
 4.  Ponty  Cyprinus carpio  30 cm
 5.  Fogassüllő  Sander lucioperca  30 cm
 6.  Pisztrángsügér  Micropterus salmoides  30 cm
 7.  Márna  Barbus barbus 40 cm
 8.  Amur  Ctenopharyngodon idella  40 cm
 9.  Balin  Aspius aspius  40 cm
 10.  Csuka  Esox lucius  40 cm
 11.  Kecsege  Acipenser ruthenus  45 cm
 12.  Harcsa  Silurus glanis  50 cm
 13.  Menyhal  Lota lota  20 cm

A Mindennapi Afrika blog arról értekezik, hogy a szomáliai anarchia fönntartásában érdekeltek a nyugati országok halászai, akik lerabolják a halban gazdag partmenti vizeket, kihasználva a kormány tehetetlenségét. Kemény szavak, de simán igaz lehet.

helyett az árusok sátrai között ténferegtem, nincs erre jobb szó, mikor sodródsz a tömeggel, fejed jár jobbra-balra, nézed a sok portékát, hátha feltűnik valami érdekes.

Úgy értem, hasznosan érdekes, mert van itt kérem minden, illetve főleg mindennek az alja. Nem feltétlen horgászcikket kerestem, mert hát a fél garázs tele van egyszermegkívánt, de sosemhasznált dolgokkal. Kelletett volna viszont egy jó kés, szegény svájci bicskám helyett, el akarom már tenni "M" zárolt készletbe, megharcolt az idők alatt. A stilettom meg eltört, mikor Franciaországban féket javítottam vele.

Kés viszont az egész fegyverneki búcsúban nem volt, pedig végigjártam az Arany János és a Dózsa György utat, ez nagyjából öt kilométer, vagy több, odavissza. Késes nem települt ki, összesen két pulton voltak kínai vackok, nagyon sokat kellene ahhoz innom, hogy vegyek közülük.

Kerestem volna aztán valami sapkát, lehetőleg gyapjúból, amolyan dokkmunkás stílben, nem kaptam. Nem volt. Se bőrből való derékszíj, se halászlépasszírozó. Vessenek meg a bajai stílusban halatfőzők, nem szégyenlem én, néha darálok alaplét, mert azt is szeretem. Viszont bogrács se kapható a búcsúban, ki tudja miért, csak zománcozott fazekakkal jöttek, főleg erdélyi kereskedők.

Aztán a sok mászkálás közben megcsapta az orrom egy ismerős illat, nehezen tudtam helyretenni. Az édességet áruló sátrak között éreztem finom vanília, meg gyümölcsillatot, mintha horgászboltok etetőanyag pultjai közt válogatnék.

Bandi komám világított fel, hogy nagyjából ugyanazt az aromákat adják el az édességeseknek, meg az etetőanyagosoknak, akik néha ugyanazok. Egy vegyipari nagykernél dolgozik a haver, érdekes dolgokat mesélt a savanyító vállalkozásokról is, milyen vegyszereket szoktak szeretni.

Vigyázni kell, mit eszünk, ezt nagyjából tudtam eddig. De hogy nem tudok kést venni egy hagyományosan nagy forgalmú vásárban, na ezt nem szeretem.

Az elmúlt évek eseményeit felelevenítő Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke az ülés elején arról beszélt: már két éve megfogalmazódott, hogy ha nem javul a Balatoni Halászati Zrt. helyzete, illetve horgászok és halászok között feszülő ellentét, akkor komolyabb átalakítási lépesekre lesz szükség.
 

Horgászat

Ötmillió turista? 70-81 hektáron? Évente? Fasza. 

Ha tényleg kiemelt kormányzati figyelmet kapott a terv, tán figyeljünk oda mi is. Elvileg nyilvános kell legyen a földcserétől kezdve a kivonáson keresztül a tervezésig minden olyan eljárás, ami az állami, vagy önkormányzati vagyonelemeket érinti.

Eddig egyetlen ilyen hivatalos honlapon nem találtam még csak utalást se, de biztos felületesen kerestem. 

Amúgy szinte minden a legnagyobb rendben van, üvegzseb elkötelezettség mindenütt.

Fülcsi meg járkálhat az ügyészségre egy pákozdi lőtér miatt.

Persze, az Natura2000 oltalom alatt áll, míg a természetes vizekre semmilyen figyelem nem jut.

A kommunistákra mindig jellemző volt, hogy elsőnek a saját fajtájukat ritkították meg, aztán lecimboráltak akár az ördöggel is. Mindezt közérdekből, a magasabb emberi minőség hitében, és reményében.

Szarházi banda.

Update I.: 05.21.

Először is King's City vóna a név, amit a gigaprojekt visel.

Ajánlok szeretettel egy korrektnek tűnő írást, érdemes elolvasni.

Ahogy a neveket olvasgattam, ismerősnek tűntek korábbi ingatlanfejlesztési biznicekből, amelyekbe Shlomo Shlomovitz bebukott projektjei után kutatva akadtam. 

A csapat mindig talál olyan településeket, ahol a polgármester, meg a testület egy része sorra beszopja a dumát a városa jövőjéről, amit csak és kizárólag a gáláns és tőkeerős üzletemberek nagylelkű befektetési szándéka garantál. Aztán csodálkoznak, ha a nagy tervekből igen kevés valósul meg.

Update II.: 05.24.

Index cikk megint.

Update III.: 05.28.

És megint.

Update IV.: 10.01.

Mi minden ráfért az arcukra a pofájukra.

Háló 

Algyőn üldögéltünk reggel Jani komámmal a parton, néztük a halászokat. A kikötőtől nagyjából ötszáz méteres akciórádiuszban dolgoztak, motoros ladikba szedték fel a hálót.

Kurva sokat.

A parton volt már vagy négy műanyag almásláda rekesz, tele nájlonhálóval. Amolyan ügyesen lesúlyozott, aprószemű merülőhálók voltak, mondom, nagyon sok helyre telepítve.

Aztán Hinta is csatlakozott, meg is említette, mikor a Paprikán főzögető haltudort látta merítőhálóval emelgetni csatornán a halat, nem azzal a klasszikus teszi-veszi méretű (max 1m2) dologgal, hanem amolyan tollaslabdapálya forma hálót használva.

Aztán szóba került persze a varsázás is, hogy létezik olyan partszakasz, elég sok helyen, ahol nagyjából kétméterre szúrnak le varsát a kedves halászemberek.

Persze, könnyen megkapják a kisszerszámos halászatra a zengedélyt, biztosan nincsen limitálva a szerszám mérete, vagy darabszáma, annyit használnak, amennyit csak bírnak, akár Genorazzo Mária.

Horgász nem használhat hálót, csak a fent említett csalifogót.

Ez nagyon is rendben van így, kinek a pap, kinek a paplan. Mégis rendszeresen feltűnnek horgászújságokban dobóhálót reklámozó hirdetések, legalábbis, amíg olvastam ilyeneket, még a mohoszban is előfordult.

Fegyverneken a holtágon rendszeresen dobált egy család, fogtak is amúrt, pontyokat, míg véletlenül el nem süllyedt a csónakjuk valahol a mély iszapban.

Nem rossz fenyítés, de két nap alatt kerítettek másikat, ami biztosan nagyon hiányzott valakinek. Aztán az is elsüllyedt, és még kettő, mire leszoktak a vízről. A hálózásról szerintem nem, aki egyszer beleszagol a büntetlen lopásba, nem lehet többé leállítani.

Lásd kisszerszámos, elvileg legális halászat.

Eddig ismeretlen, bizarr külsejű halfajtára bukkantak kutatók Brazília partjainál - adták hírül ausztrál és újzélandi hírforrások vasárnap. A 40 kilós, 183 centiméteres élőlény Praia do Forte közelében lebegett a víz felszínén, amikor észrevették.

Az apró fogú, pikkely nélküli hal addigra már elpusztult. A zselészerű rózsaszínes állat testtömegének jelentős része zsír, ezért a kutatók szerint valószínűleg ehetetlen. A halat formaldehidben konzerválják majd és a Bahia-i Szövetségi Egyetem zoológia tanszékére viszik, hogy ott további kutatásokat végezzenek rajta.

Forrás: Sky News Australia / TVNZ / Független Hírügynökség

 Totyabácsi módra.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 15/2009. (IX. 17.) KvVM rendelete a Háros-szigeti ártéri erdõ természetvédelmi terület bõvítésérõl és természetvédelmi kezelési tervérõl

A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az erdõkre vonatkozóan a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § (1) Védetté nyilvánítom és a Háros-szigeti Ártéri-erdõ Természetvédelmi Terület létesítésérõl szóló 31/1993. (XII. 2.) KTM rendelettel védetté nyilvánított Háros-szigeti Ártéri-erdõ Természetvédelmi Területhez csatolom a Budapest, XXII. kerület 232043/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 3 hektár kiterjedésû területet.

(2) Az (1) bekezdésben szereplõ ingatlan területe az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minõsül.

2. § A védetté nyilvánítás célja a Hunyadi-sziget értékes növény- és állatvilágának, tájképi értékeinek megóvása, továbbá a kiemelkedõ természeti értéket képviselõ ártéri erdõ és az úgynevezett „fátyolvegetáció” fenntartása.

3. § A Háros-szigeti Ártéri-erdõ Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

Szabó Imre s. k.,    
környezetvédelmi és vízügyi miniszter  

 
Melléklet a 15/2009. (IX. 17.) KvVM rendelethez

A Háros-szigeti Ártéri-erdõ Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitûzések
– Természeteshez közelítõ fajösszetételû és mintázatú vegetáció kialakítása, fenntartása.
– A terület tájképi értékeinek megõrzése.
– A területen található védett növény- (pl. téli zsurló /Equisetum hyemale/, ligeti csillagvirág /Scilla vindobonensis/, nyári tõzike /Leucojum aestivum/) és állatfajok állományának megõrzése.
– A természetes vegetációhoz kapcsolódó õshonos állatközösségek megõrzése.
– A természetes szukcessziós folyamatok hosszútávú vizsgálata, valamint az ártéri életközösség bemutatása feltételeinek biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák
– A természetes szukcessziós folyamatok érvényesülése, a természetszerû élõhelyek fajgazdagságának,
természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, növelése, továbbá a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, növelése érdekében a terület zavartalanságának biztosítása.
– Az invazív gyomfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása aktív természetvédelmi kezeléssel.
– A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Élõhelyek kezelése, fenntartása
– A területen a nem õshonos, agresszíven terjeszkedõ lágyszárú fajokat – nagyobb összefüggõ foltokban való elõfordulásuk esetén – július 1. után végzett évenkénti egyszeri kaszálással kell eltávolítani.
– Nem õshonos növényfajok nem ültethetõk a területen.

3.1.2. Látogatás
– A Háros-sziget – háborítatlanságának megõrzése érdekében – nem látogatható.
– A Hunyadi-szigetet a Hunyadi-szigeten mûködõ horgászegyesületek tagjai és a horgász napijegyet váltók szabadon látogathatják, egyéb látogatás és bemutatási célú hasznosítás csak természetvédelmi érdekeket szolgáló tevékenység esetén, elõ ze tes engedéllyel és szakvezetéssel történhet. A látogatócsoportok létszáma legfeljebb 30 fõ lehet egyszerre, a csoportos látogatás gyakorisága nem haladhatja meg a havi 4 alkalmat.

3.1.3. Kutatás, vizsgálatok
– Engedéllyel rendelkezõ kutatási tevékenység a Budapesti Természetvédelmi Igazgatósággal történt elõ ze tes egyeztetést köve tõen kezdhetõ meg a területen.

3.1.4. Terület- és földhasználat
– A területen bárminemû mezõgazdasági tevékenység folytatása, továbbá növényvédõszer, illetve szerves- és mûtrágya tárolása, kijuttatása tilos.
– A terület partszakaszain a vízi jármûvek számára a kikötés tilos. Csónakok kikötése, tárolása csak a Hunyadi-szigeten mûködõ horgászegyesület kikötõjében lehetséges.
– A terület Hárosi-öböl területére esõ részén az érvényes vízjogi engedélynek meg fele lõen mederkotrás végezhetõ. Egyéb, a vízháztartást befolyásoló tevékenység a területen nem végezhetõ.
– A területen ipari és bányászati tevékenység folytatása tilos.
A Háros-szigeten (Budapest, XXII. kerület 232 045/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú terület)
– A területen új építmény elhelyezése – a 3.1.5. pontban meghatározott építmény kivételével – tilos.
– A Háros-szigeten található betonkerítést el kell bontani, a földgátat 3–4 helyen át kell vágni a legmélyebben fekvõ részeken legalább 10–15 m szélességben. A munkálatok kizárólag fagyott vagy teljesen száraz talajon végezhetõk.
– A Háros-szigeten infrastruktúra hálózat, illetve annak eleme nem létesíthetõ.
– Horgászállás nem létesíthetõ, mindennemû horgászati tevékenység tilos a területen.
– A Háros-sziget területén gépjármû-közlekedés kizárólag természetvédelmi érdekbõl vagy emberi életveszély elhárítása érdekében lehetséges.
A Hunyadi-szigeten (Budapest, XXII. kerület 232 043/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú terület)
– Új építmény létesítése a meglévõ gyalogutak felhasználásával kialakítandó természetvédelmi tanösvény kivételével tilos.
– A területen a meglévõ horgászállások megtarthatók, de számuk nem növelhetõ.
– A Hunyadi-szigeten gépjármû-közlekedés csak természetvédelmi érdekbõl vagy emberi életveszély elhárítása érdekében lehetséges.

3.1.5. Természetvédelmi infrastruktúra
– Szükség szerint a Háros-szigeten tájbaillõ kerítést kell építeni a Budapest, XXII. kerület 232 045/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú földrészlet határán.

3.2. Mûvelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Erdõk kezelése
– A fásszárú, agresszíven terjeszkedõ gyomfajokat idõbeli korlát nélkül, mechanikus módszerekkel kell eltávolítani a területrõl. A levágott növényanyagot a területen kell hagyni.
– A Háros-sziget területén – a Budapest, XXII. kerület 232 045/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú földrészleten – fenn kell tartani a vágáskor nélküli erdõ besorolást és a teljes gazdasági korlátozást. Törekedni kell a tájidegen nemes nyárfák egészségügyi termelés keretében való eltávolítására és az erdõfelújítás hazai nyár fajokkal történõ elvégzésére. Elegyfajként kocsányos tölgy, vénic szil ültethetõ. Az erdõfelújítás során az ápolást mérsékelten lehet alkalmazni, a tárcsázást, a vegyszerezést kerülni kell.
– A Hunyadi-sziget területén – a Budapest, XXII. kerület 232 043/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú földrészleten – fenn kell tartani a vágáskor nélküli erdõ besorolást és a parkerdõ rendeltetést. Az erdõgazdálkodásra vonatkozó további részletes elõ írásokat az érvényes körzeti erdõterv tartalmazza.

Esténként nem tudtam aludni, nem mintha a kempingben zaj lett volna, pont az éteri csönd zavart leginkább. A személyzet vagy négy fő, plusz egy ember a "szupermarketben", ahol sose lehet friss kenyeret kapni. Rajtunk kívül van még két karavánban lakó idős hölgy, ketten összesen három hatalmas, fixre telepített lakókocsit laknak, mindeketten más tévéműsort néznek, és éjjel kettőkor a kerti csapnál mosnak lábat (ez valami szertartás lehet, de nem egyszerre csinálják, olyan félórás csúszással, különben egyáltalán nem zavar).

Nincs semmi vendég, amúgy legalább ezer ember elférne itten, és főszezonban biztosan van is ennyi egyszerre. A tenger kurvajó, meleg, tiszta, a part még nincsen fullra beépítve, csak pár halászház van a dagályvonalon túl. Estére a parti farotavernák is elcsöndesednek, csak a tengert hallani, és lehet nézni egymiliárd csillagot az égen.

Ahogy ballagok lefelé a márványlépcsőn, felbotlok egy horgászládában, meg egy emberben, a kemping napozóágyán alszik. Felriad, megijedünk mindketten, de aztán jót nevet, Kiria-kiria, mondja, kalinikta. Nézem, a partba szúrva három horgászbot, teleszkópos, négyméteres, sokgyűrűs botok, majdnem függólegesre állítva. A spiccen világítópatron, az orsó felkapókarja nyitva. Nagyobb kaviccsal van a damil lesúlyozva, ezt nem látom, csak mikor Jorgosz újracsaliz. Sneciféle tengeri halat marcangol csak úgy szabadkézzel elemeire, besumja a tenger közepére. Akkorát dob a nagy kan ólommal, hogy majdnem átér Törökországba, alig hallom, mikor csobbanik.

Ülünk a parton, nem zavarja, hogy zavarom, lesem, amit csinál. Kapás nincsen. A tenger morajlik, nagyon szeretem ezt a hangot, lenyugtat. Ahogy a tengervíz a parti homokot, úgy simítja le a gondolatokat a fejemben. Fölballagok az utolsó üveg szilvapálinkáért, ez is már csak negyedig van. Sose indulj el külföldre pálinka nélkül, mindenre jó, pláne a menetrendszerű nyaralási fosás ellen.

Jorgosz szagolja az üveget, aztán óvatosan kortyol egyet, összerázza az ital. Nem nagyon beszélünk, csak úgy horgászmódra üldögélünk. 

SONLINE.HU :

Varga László, a Balatoni Halászati Zrt. cégvezetője azt mondta: a tógazdaságok értékesítése a Balatoni Halászati Zrt.-ből kiváló Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. indulásához szükséges a tulajdonosi döntés értelmében. A cégvezető csodálkozott az árakat firtató kérdésen, ugyanis tudomása szerint az ingatlanok értékét erre szakosodott külső, független értékbecslők állapították meg. Varga László szerint az árak inkább „húzósnak” számítanak, mintsem kevésnek.
 

az idegen és nem honos halfajoknak akvakultúrában való alkalmazásával kapcsolatos szabályokról

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 708/2007/EK rendelet) 5. cikke szerinti illetékes hatóság - a 3. §-ban foglalt eltéréssel - a Magyar Köztársaság tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ).

(2) A 708/2007/EK rendelet 5. cikke szerinti tanácsadó bizottságot az MgSzH Központ - az idegen vagy nem őshonos halfajok akvakultúrákban való alkalmazásának engedélyezése szerinti feladatának végrehajtása érdekében - hozza létre. A tanácsadó bizottság hat tagú, tagjai

a) a Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

b) az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet,

c) a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszék,

d) a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa,

e) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint

f) az MgSzH Központ

egy-egy képviselője, a bizottság elnöke az MgSzH Központjának képviselője. A tanácsadó bizottság ügyrendjét az elnök határozza meg.

2. § A 708/2007/EK rendelet IV. számú mellékletében fel nem sorolt idegen fajok nem rutin szállítása esetén a környezeti kockázatértékelést kérelemre - a 708/2007/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint - az MgSzH Központ rendeli el, és a kérelmező költségére a Halászati és Öntözési Kutatóintézet végzi el, majd ennek eredményéről tájékoztatja a tanácsadó bizottságot.

3. § A szomszédos tagállamokat érintő szállítások esetén a tanácsadó bizottság véleménye alapján az MgSzH Központ a szállítás engedélyezésére vonatkozó határozat-tervezetet készít, melyet megküld a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak külön indoklással és a környezeti kockázatértékelésnek a 708/2007/EK rendelet II. számú mellékletében meghatározott összefoglalójával együtt. Az engedély megadásának szándékáról az érintett tagállamok és az Európai Bizottság - a 708/2007/EK rendelet 11. cikke szerinti - értesítését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium végzi. Az Európai Bizottság határozata alapján az MgSzH Központ határozattal dönt a szállítás engedélyezéséről.

4. § A szállításokra vonatkozó nemzeti nyilvántartás vezetéséről - az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 13-i 535/2008/EK bizottsági rendelet 4. cikke szerint - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Haltenyésztési és Öntözési Kutató Intézet útján gondoskodik. A nyilvántartás a szállítási kérelmekből, engedélyekből és értékelésekből áll. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet internetes honlapján a nyilvántartást közzéteszi. A Halászati és Öntözési Kutató Intézet felelős a nyilvántartás üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért. A tárgyév után az Adattárat archiválni kell.

5. § Amennyiben - a 708/2007/EK rendelet 18. cikke szerinti - megfigyelési programot kell lefolytatni, az MgSzH Központ dönt annak helyszínéről. A tanácsadó bizottság véleménye alapján a megfigyelési program értékelését a nemzeti nyilvántartásba vétel céljából az MgSzH Központ juttatja el a Halászati és Öntözési Kutatóintézetnek.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

7. § E rendelet

a) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet,

b) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 13-i 535/2008/EK bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket állapítja meg.

A pályázaton az alábbi négy korosztályban lehet részt venni. A korosztálynál minden esetben a tényleges iskolai osztály és nem a pályázó életkora kerül figyelembevételre.

A pályamunkáknak a címben jelzett témát - Horgásztam a Balatonon - kell. megjeleníteni. Ennek a témának a központi eleme a halfogás, azaz a horgászat, a halászat, de a pályázó attól el is térhet. A lényeg, hogy a pályamű érzékletesen szemléltesse a Balaton adta élményt: a tó értékeit, a táj szépségét, a környezet harmóniáját, annak védelmét.
A pályázatra befogadandó pályaművek legkisebb mérete az A4 formátum, a legnagyobb méret 70 x 100 (100 x 70) cm.
Szeretnénk, ha minél több bátor, kísérletező kedvről tanúskodó munkát kapnánk, amelyek ábrázolásmódban, vagy technikában a megszokottól eltérő módon idéznék a horgászat, a Balaton élményét. Az alkotás lehet rajz, vízfestmény, zsírkréta rajz (Továbbiakban egységesen: rajz).
Az előző évek gyakorlatától eltérően a zsűri egyéb alkotásokat (faragás, szobor vagy egyéb más technika) ezúttal nem fogad be.

Kér varsa között ültem. Már fél pinkire finomítottam fogcsikorgatva, mikor megállt mögöttem Bóni gróf és harsányan énekelni kezdett.
-Elég volt a szerelemből végleg, igazán. Lány ne nézzen, többé rám egy se nézzen    rám. Kapjon léket százezer szív vágyak tengerén, mindent, ami nőnemű elfelejtek én! Ifjúságom szép telén rám tör az erény.
A kurva anyádért üvöltözöl itt ! A kibaszott varsáid miatt nem szopok eleget ?
-Jaj, lányok nélkül élni mondd, mit ér? Fény nélkül rózsacsokrod meddig él? Szívem csak értük reszket, érzem, hogy rajtam esznek, forr bennem, zúg-búg a vér.
Igen ?! Zúg-búg ?! Felkaptam a tartalék topszetet és végig vágtam a fején. Szinte érezve a karbon bot csípését. Felriadtam és az arcomhoz kaptam. Egy szúnyogot kentem el.

A Sió torkolata látszatra a horgászoknak maga nirvána, de nyílván csak a szúnyogok tömege repked olyan megelégedetten, mint Lazarovics földbirtokos a Csárdáskirálynőben. De miért hívják Bóni foknak ?

Kiváló festőművész barátom meghívásának eleget téve cserkésztem be Szekszárdnál a Dunába torkolló Siót és környékét. Indulás előtti napon próbáltam tájékozódni napijegy ügyben. A Horgász Egyesületek Tolna Megyei Szövetségének elnökét Gecse Lajost hívtam fel. Kedves volt és nevet, címet kaptam egy horgászbolthoz ahol jegyet vehetek, mindjárt kettőt. Hiszen a Sió és a Duna ugyanazzal a napijeggyel nem horgászható. Nem titkolta el, hogy a Dunán halat fogni reménytelen és a Siót pedig a zsilip felett próbáljam. De hát nem oda megyek. Hiszen ez álom víz, tátottam a számat elsőre. Mélyvizű ruganyok, T-gátak, remek haltartó helyek. Szigetek sorát fogják kőgátak, ami ennél a vízállásnál nyálcsorgatóan remek helyeket mutatnak.

Egész éjjel álmatlanul forgolódtam, ne hagyott nyugodni az eset. Az három méteres zsinórledobás meg a behemóthot lábbal kihúzni szándékozó spori kicsit kacsa szagúvá tette a harcsasztorit. No, de a kiváló kisalföld.hu-nak köszönhetően véresen illusztrálva kiderült, az osztrákok még annál is kreténebbek, mint amit az igen csak foghíjas, félrefordításokkal tarkított hírextrás írás sejteni engedett.

Aki azonban igazán jót akar röhögni, az előbb mindenképpen az origón található thriller-fabulát olvassa, mert az imitt-amott felejtett végtagok és a levegőben támadó harcsa (jajj, nem akarom lelőni a poént) megéri azt a két percet.

http://www.origo.hu/itthon/20090805-hat-nap-utan-visszater-a-tohoz-az-osztrak-horgasz.html

Megtörtént az, amiről eddig csak Herman Ottó víz közelében élő földművesek sanyarú életéről szóló elbeszéléseiben és persze Dr. Székely Ádám "Harcsahorgászat" című mókás tusrajzokkal illusztrált kiskátéjában olvashattunk: harcsa támadt egy teljesen ártatlan horgászra.

Az eset egy Győr melletti fizetős tavon történt az állat kifárasztásának végső stádiumában. Amikor már úgy tűnt, hogy az teljesen elkészült erejével, és felfeküdt a víz tetejére, a horgász tettrekész barátja begázolt a vízbe, hogy segítsen kiemelni a kétméteres parasztfalót. Azonban a böszme bestia aljasul ráharapott a horgász-szekundáns combjára.

A trennenbergi horgász saját bevallása szerint évente több mint 40 vederszájút ejt zsákmányul, de ilyet még nem pipált.

Nyilván nem olvas szakirodalmat.

Forrás: http://www.hirextra.hu/2009/08/05/harcsa-tamadott-emberre/

http://www.sportsmanschoice.com/terminal_tackle_knots.htm

http://www.insideline.net/il-online/2008/features/08-1030-anderson.html

http://www.flyfish.com/