Itt a címmel ismét kísérletet teszünk a Velvet olvasótáborának meghódítására, hiába a market-share, az market-share.:-)
Valójában poszt témája a héten zajlott (zajlik) a Tiszavirágzás nevű természeti csoda (legyen jelenség, az mégiscsak prózaibb), ami egy kérészfaj, a Tiszavirág (latin neve: Palingenia longicauda) tömeges nászrepülése. Az állatka 3 évig él az agyagos partoldalban, hogy egy szép meleg júniusi alkonyon százezer számra szinte egyszerre előbújjék onnan, majd elkezdje a fajfenntartásért folytatott (amúgy gondolom három év iszapbírkózás után mindenképp kellemes) küzdelmét.
A rajzás kb két órán át tart, ahol is a pasik először levedlenek, és előkerül a nászruha, majd repülés közben megpróbálnak mindent megdugni, ami mozog. Aki szerencsés, annak feltűnik, hogy jobb a később kelő és inkább a folyó közepén repülő, kisebb testű csajokkal próbálkozni a falevelek és a többi pasi helyett, és párzanak. Ezután a kismamák a folyón felfelé repülnek, amíg tudnak (emésztőrendszerük sincs, illetve levegővel töltik a jobb repüléshez), petéiket a vízbe szórják (ahol azok elérve az iszapot elkezdik lárvaéletüket), majd mindenki meghal.
Nézzük a fotókat...
Hát ez egy ilyen játék. Már csak a Tiszamentén létezik. Népgazdaságilag semmi haszna. Még mindig sokan vannak... Több kövezést! Több partvédő fóliát! Több betont! Akkor legalább ez se lesz...
Még ki kell térnünk a másik örökzöld Tiszavirág témára, a National Geographic 2003 májusi számának címlapján szereplő hamisítvány fotóra. Többen foglalkoztak már vele, például az index is , link itt: index.hu/kultur/media/ng0828/ . Mi nem is kívánunk állást foglalni a mára már senkit sem érdeklő vitában, csak remélni tudjuk, ha még egyszer egy 23 országban megjelenő (tényleg) nívós lapban címlapra kerül ez a kis magyar csoda, akkor azon a természetfotón a Tiszavirág násza lesz a főtéma, nem pedig mondjuk Geronazzo Mária húsos ajkain épp vedlő kérészt elkapó, egy arra ugrató Gój motoros válláról startoló Turulmadár.