Kérem, marketing nélkül sehova...!
Ezt először Kató Gabitól hallottam, még 1986.-ban, egy elhanyagolt kastély egykor kápolnának használt termében, sok más fiatal tehetség jelenlétében, mikor is meg akartuk váltani a világot és a létező szocializmust azzal, hogy mi most aztán kikupálódunk a modern merkantilizmus vívmányaiból.
Gábor akkoriban a megyei KISZ bizottság egyik (Gazd-Pol...?) titkára volt, így aztán komoly felvilágosult ember látszatát keltette, ráadásul hozott magával egy vhs kazettát, hogy a nyugati fogyasztói társadalom vívmányait, az előlünk politikai okokból is titkolt reklámokat lejátszhassuk, és a cocom listán lévő, de feketén Bécsből hozott ITT-Nokia monitoron keresztül eljusson tudatunkba a hatékony kereskedelem összes tiltott módszere.
Nálunk akkoriban szigorú elosztási rendszer működött, nem volt ám minden, sőt mindenből tizenkét fajta az üzletekben, dehogy. Sorbanálltunk autóért, tévéért, mosógépért, vagy mindezt megvettük az új (hatósági) árak duplájáért, használtan, jobb esetben csúsztattunk az illetékesnek nyitott borítékban néhány színes papírlapot, szerencsénk kovászaként.
Így aztán a kápolnában jelenlévő, fiatal értelmiségiek jó része nem nagyon értette Gabit, mikor a marketingről beszélt, hogy is érthettük volna, mit akar mondani, bennem például csak annyi maradt meg, hogy sötétkék öltönyös férfiak púderkék ingben sokkal könnyebben rábeszélnének egy Opel Kadettre.
Nagyjából ez jutott eszembe, mikor reggel Hinta cimborám felhívott, hogy amíg átadtuk magunkat a soknapos ünnepek punnyadásának, közben bizony kedves barátunk, de nem példaképünk, Szakál Tamás esmét domborított a balatoni horgászturizmus frontján. A horgászturisztikai csúcsmenedzser sikeresen bizonyította, hogy az általános balatoni horgászvélemények minden alapot nélkülöznek, a horgászok állítása (en bloc) nem ér egy kalap melegített dinnyemagot, bizony a Balaton telis-tele van gardával.
Lássuk, szó szerint, miként a Somogyi Megyei Online cikkében megjelent:
"A látott halnak is nevezett gardából ezúttal mintegy 50 kilónyit sikerült kifogniuk a halászoknak – mondta el Szakál Tamás, a Balatoni Halászati Zrt. horgászturisztikai menedzsere, aki arról is beszélt: méretes keszeg és süllő is szép számmal akadt a hálóba, így a népes vendégsereg láthatta: van hal a Balatonban.
Szombat reggel, a tihanyi hajóállomásról indult gardahalászatot az érdeklődők kísérőhajókról nézhették végig. A halászat végeztével a zsákmányát a parton fogadták, majd a Bencés Apátsághoz vonultak vele, ahol Korzenszky Richárd tihanyi perjel adta áldását a halakra. Az őszi, hideg vízben, a vízfelszínhez közel úszó gardarajoknak nemcsak a mozgását figyelhették meg a rendezvény vendégei, de mint minden évben, meg is kóstolhatták az 77-szer beirdalt, paprikás lisztbe forgatott ízletes halat."
Mondom, horgászturisztikai menedzser, ez igen szép titulus, én nagyon irígylem érte, komolyan. A magyar nyelv szabályai szerint vélném, tán valami horgászok érdekében ügyködő személy volna, de sajnos nem. Csak marketinges a jóember, aki úgy akarja a horgászoknak megmutatni a balatoni gardát, hogy hálóval kerít fél mázsát. Gratulálok.
A tihanyi apátság nagyjából úgy rímel az egykori kápolnára, mint a Halászati Zrt. erőlködése Kató Gabi előadására. Nem Korzenszky Richárd tihanyi perjel úr imáin és munkáján múlik (sőt mint egykori ateista, megkockáztatom, az áldásán is csak kicsit), hogy lesz-e garda, vagy bármilyen hal a Balatonban. Áldását köszönjük.
Ora et labora. Ez a bencés rend jelmondata. Imádkozz és dolgozz.
Szakál Tamás uram, és Halászati Zrt. Kendtek is.